Kemény G. Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kemény G. Gábor
Született Krausz Gusztáv
1915. június 2.
Kassa
Elhunyt 1981. november 8. (66 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása történész,
irodalomtörténész,
bibliográfus

Kemény G. Gábor (eredetileg Krausz Gusztáv; Kassa, 1915. június 2.Budapest, 1981. november 8.) történész, irodalomtörténész, bibliográfus. Fia Kemény Gábor (1948) nyelvész.

Életútja[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–francia–történelem szakán végezte, ahol 1937-ben tanári, 1944-ben bölcsészdoktori oklevelet kapott.

1943–1944-ben a Statisztikai Tudósító és a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Kisebbségi Intézete munkatársaként dolgozott. 1945-ben részt vett a Dunai Munkaközösség, majd a Magyar–Román Társaság és a Mocsáry Kollégium megalapításában. 1945 májusától augusztusig az Anonymus Könyvkiadó lektora, 1945 és 1957 között az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárának osztályvezető-helyettese volt. 1957-től 1962-ig az MTA Irodalomtörténeti Intézete Bibliográfiai Osztályának tudományos osztályvezetőjeként, 1962 és 1980 között az OSZK Sajtóosztályának, illetve Tájékoztatási Főosztályának tudományos főmunkatársaként tevékenykedett. 1973-ban megalapította és 1980-ig vezette az MTA Nemzetiségi Bibliográfiai Kutatócsoportját.

A Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság választmányi tagja volt. 1960-ban megszerezte az irodalomtudományok kandidátusa címet.

Munkássága[szerkesztés]

„Tudós volt, a valóságot kutatta, nem törődött a politikai széljárásokkal. De végső fokon mégis politizált, egész életművével, amely a szomszédokkal való megértésre, barátságra törekedett.”

Niederhauser Emil Kemény G. Gáborról[2]

Magyarország 19. századi történetét, főként a magyarországi és a kelet-közép-európai nemzetiségek és nemzeti kisebbségek helyzetét kutatta. A magyar nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében című egyetemi doktori értekezése 1946-ban, majd 1947-ben is napvilágot látott. Katus Lászlóval folytatta az I. Tóth Zoltán által elkezdett magyar történeti bibliográfia kiadását. Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában című dokumentumgyűjteményének hétkötetnyi anyaga 1952 és 1999 között jelent meg. 1962-ben válogatást tett közzé a magyarság és a szomszédos népek kapcsolatának évszázadait bemutató szövegekből. Számos cikket és monográfiát szentelt Mocsáry Lajos életének és pályafutásának, válogatott műveit 1958-ban adta ki. Szintén életrajzi tanulmányokban elevenítette fel Teleki László emlékezetét. Az ő írásaiból 1961-ben tett közzé kétkötetes forrásválogatást.

Főbb művei[szerkesztés]

Monográfiák, tanulmánykötetek[szerkesztés]

  • Így tűnt el egy gondolat. A felvidéki magyar irodalom története 1918–1938 (Budapest, 1940)
  • A magyar nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében 1790–1918 (Budapest, 1946, 1947)
  • Társadalom és nemzetiség a szabadságharc hadi lapjaiban (Budapest, 1957)
  • Mocsáry Lajos és a nemzetiségek (Budapest, 1960)
  • Mocsáry Lajos 1826–1916. Életút és pályakép (Budapest, 1977)
  • Kapcsolatok vonzásában. Tanulmányok (Bratislava – Budapest, 1977)
  • A dunai mikrokozmosz. Kemény G. Gábor kiadatlan írásai (Békéscsaba, 1984)

Szerkesztett kötetek[szerkesztés]

  • Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában I–VII. (Budapest, 1952–1999)
  • Mocsáry Lajos válogatott írásai (Budapest, 1958)
  • Magyar történeti bibliográfia 1825–1867 IV. Nemmagyar népek – nemzetiségek (Katus Lászlóval; Budapest, 1959)
  • Tanulmányok a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok köréből I–III. (Budapest, 1961)
  • Teleki László válogatott munkái I–II. (Budapest, 1961)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. Niederhauser Emil: Kemény G. Gábor (1915–1981). Századok, 1982. 1. sz. 189. o.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]