Kelkáposzta
| Kelkáposzta | |
|---|---|
 | |
| Származás | |
| valószínűleg az ókori Róma | |
| Osztályozás | |
| Nemzetség: | Brassica |
| Faj: | B. oleracea |
| Rassz: | B. o. convar. capitata |
| Változat: | B. o. convar. capitata var. sabauda |
| Fajta: | számos |
 A Wikimédia Commons tartalmaz | |
A kelkáposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. sabauda) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata.
Igen közel áll a fejes káposztához, ám annak sima leveleivel szemben a kelkáposzta levelei fodrosak, hólyagosak. A hideget jobban viseli a fejes káposztánál, ezért átteleltethető; a szárazságot is jobban tűri. Ellenben nem savanyítható, és rosszabbul is tárolható a fejes káposztánál.
Lazán simuló levelei megnyúlt fejet formálnak. Gyökerei sekélyek, ezért jó víz- és tápanyag-ellátást kíván, bár a fejes káposztánál igénytelenebb. Kevesebb ételbe jó, mint a fejes káposzta, és nem is savanyítható, de fontos tápanyagokat tartalmaz: sok benne a fehérje, és az ásványi anyag, miközben C-, B1- és B2-vitamin-tartalma megközelíti a fejes káposztáét. Egész évben jól tárolható.
