Keleti békakorsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Keleti békakorsó
Prof. Dr. Thomé's Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz, in Wort und Bild, für Schule und Haus; mit ... Tafeln ... von Walter Müller (Pl. 373) (7982400100).jpg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Csoport: Valódi kétszikűek
Csoport: Asteridae
Rend: Ernyősvirágzatúak
Család: Zellerfélék
Nemzetség: Sium
Tudományos név
Sium sisarum
Baumg. 1816
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Keleti békakorsó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti békakorsó témájú médiaállományokat és Keleti békakorsó témájú kategóriát.

A keleti békakorsó vagy cukorgyökér (Sium sisarum) a zellerfélék családjába tartozó, ehető gumójú növény. Magyarországon védett.

Megjelenése[szerkesztés]

A keleti békakorsó 40–100 cm (ritkán 150) cm magas, lágyszárú, évelő növény. Felálló szára kopasz, kissé szögletes, barázdás. Levelei páratlanul szárnyaltak, a levélkék 4–9 párba rendeződnek. Az egyes levélkék 3–8 cm hosszúak, lándzsás alakúak, szélük finoman fűrészes. A murvalevelekből 2–6 van, alakjuk lándzsás, élük hasogatott-fűrészes. Gyökérzetében egész kötegnyi 10–20 cm hosszú, sárgásfehér, duzzadt gumó (a dáliáéhoz vagy édesburgonyáéhoz hasonló, csak azoknál jóval vékonyabb) fejlődik.

Június–júliusban virágzik. Ernyővirágzata 20-30 sugárból áll, amelyeken kis másodrangú ernyők nyílnak. Szirmai fehérek (vagy néha halványrózsaszínűek), behajló csúcsúak. A bibeszálai kb. olyan hosszúak (0,5–1 mm), mint a bibevánkos (a bibe alsó, kiszélesedő része). Az ernyő gallér- és gallérkalevelek keskeny-lándzsásak.

Termése 3–4 mm hosszú ikerkaszat, amelynek felszíni bordái vékonyak, keskenyebbek a köztük lévő barázdáknál.

Kromoszómaszáma 2n=22.

Hasonló faj a széleslevelű békakorsó (Sium latifolium), amelynek többszörösen szárnyalt víz alatti levelei lehetnek, bibeszála pedig hosszabb mint a bibevánkos. A termések bordái vaskosak, olyan szélesek, mint a köztük levő barázdák. A keskenylevelű békakorsó (Sium erectum) levélkéinek széle csipkés-fogas, csúcsálló levele hasadt, lebenyes.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Feltehetően Kínában őshonos, onnan terjedt el egész Eurázsiában. Egyes feltételezések szerint már a rómaiak is termesztették. Magyarországon a Cserháton, a Kisalföldön, a Duna–Tisza közén, a Turján-vidéken, a Nyírségben, a Bereg-Szatmári-síkon és a Tiszántúlon találhatók állományai.

Mocsarak, lápok, nádasok, liget- és láperdők növénye. Kedvelt termőhelye a kőrisligetek szegélye. A jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, kissé meszes talajt részesíti előnyben.

Magyarországon a vadon termő keleti békakorsó 1993 óta védett, eszmei értéke 50 000 Ft.

Felhasználása[szerkesztés]

A keleti békakorsó gumói és fiatal hajtásai ehetőek. Évszázadok óta termesztik, félig-meddig háziasítottnak is tekinthető. Mocsári növényként ipari mezőgazdasági termesztésre nem alkalmas, ezért csak igen ritkán lehet találkozni vele. A gumók édesek, nyersen vagy főzve is fogyaszthatóak. Megfőzve édes sárgarépára emlékeztet az íze. Fogyasztás előtt ajánlott kivenni közepéből az elfásodott szálat.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]