Keleti békakorsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Keleti békakorsó
Prof. Dr. Thomé's Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz, in Wort und Bild, für Schule und Haus; mit ... Tafeln ... von Walter Müller (Pl. 373) (7982400100).jpg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Csoport: Valódi kétszikűek
Csoport: Asteridae
Rend: Ernyősvirágzatúak
Család: Zellerfélék
Nemzetség: Sium
Tudományos név
Sium sisarum
Baumg. 1816
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Keleti békakorsó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti békakorsó témájú médiaállományokat és Keleti békakorsó témájú kategóriát.

A keleti békakorsó vagy cukorgyökér (Sium sisarum) a zellerfélék családjába tartozó, ehető gumójú növény. Magyarországon védett.

Megjelenése[szerkesztés]

A keleti békakorsó 40–100 cm (ritkán 150) cm magas, lágyszárú, évelő növény. Felálló szára kopasz, kissé szögletes, barázdás. Levelei páratlanul szárnyaltak, a levélkék 4–9 párba rendeződnek. Az egyes levélkék 3–8 cm hosszúak, lándzsás alakúak, szélük finoman fűrészes. A murvalevelekből 2–6 van, alakjuk lándzsás, élük hasogatott-fűrészes. Gyökérzetében egész kötegnyi 10–20 cm hosszú, sárgásfehér, duzzadt gumó (a dáliáéhoz vagy édesburgonyáéhoz hasonló, csak azoknál jóval vékonyabb) fejlődik.

Június–júliusban virágzik. Ernyővirágzata 20-30 sugárból áll, amelyeken kis másodrangú ernyők nyílnak. Szirmai fehérek (vagy néha halványrózsaszínűek), behajló csúcsúak. A bibeszálai kb. olyan hosszúak (0,5–1 mm), mint a bibevánkos (a bibe alsó, kiszélesedő része). Az ernyő gallér- és gallérkalevelek keskeny-lándzsásak.

Termése 3–4 mm hosszú ikerkaszat, amelynek felszíni bordái vékonyak, keskenyebbek a köztük lévő barázdáknál.

Kromoszómaszáma 2n=22.

Hasonló faj a széleslevelű békakorsó (Sium latifolium), amelynek többszörösen szárnyalt víz alatti levelei lehetnek, bibeszála pedig hosszabb mint a bibevánkos. A termések bordái vaskosak, olyan szélesek, mint a köztük levő barázdák. A keskenylevelű békakorsó (Sium erectum) levélkéinek széle csipkés-fogas, csúcsálló levele hasadt, lebenyes.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Feltehetően Kínában őshonos, onnan terjedt el egész Eurázsiában. Egyes feltételezések szerint már a rómaiak is termesztették. Magyarországon a Cserháton, a Kisalföldön, a Duna–Tisza közén, a Turján-vidéken, a Nyírségben, a Bereg-Szatmári-síkon és a Tiszántúlon találhatók állományai.

Mocsarak, lápok, nádasok, liget- és láperdők növénye. Kedvelt termőhelye a kőrisligetek szegélye. A jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, kissé meszes talajt részesíti előnyben.

Magyarországon a vadon termő keleti békakorsó 1993 óta védett, eszmei értéke 50 000 Ft.

Felhasználása[szerkesztés]

A keleti békakorsó gumói és fiatal hajtásai ehetőek. Évszázadok óta termesztik, félig-meddig háziasítottnak is tekinthető. Mocsári növényként ipari mezőgazdasági termesztésre nem alkalmas, ezért csak igen ritkán lehet találkozni vele. A gumók édesek, nyersen vagy főzve is fogyaszthatóak. Megfőzve édes sárgarépára emlékeztet az íze. Fogyasztás előtt ajánlott kivenni közepéből az elfásodott szálat.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]