Kelemen Béla (politikus)
| Kelemen Béla | |
| Csongrád vármegye és Szeged főispánja | |
| Hivatali idő 1917 – 1919 | |
| Előd | Cicatricis Lajos |
| Utód | Szathmáry Tihamér (?) |
| Csongrád vármegye és Szeged főispánja | |
| Hivatali idő 1906 – 1910 januárja | |
| Előd | ? |
| Utód | Cicatricis Lajos |
| Született | 1863. március 13. Szeged |
| Elhunyt | 1944. február 2. (80 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Párt | Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt |
| Választókerület | Tápé (1902-1910) Szeged 2. vk. (1910-1918) |
| Foglalkozás | politikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemen Béla témájú médiaállományokat. | |
Kelemen Béla (Szeged, 1863. március 13. – Budapest, 1944. február 2.) jogász, ügyvéd, függetlenségi párti politikus, országgyűlési képviselő, Csongrád vármegye és Szeged főispánja, Szeged város törvényhatósági bizottságának örökös tagja.
Életrajza
[szerkesztés]Édesapja, Kelemen István (1833–1926) szintén ügyvéd, később városi tiszti főügyész volt. Kelemen Béla jogi tanulmányait a budapesti, a heidelbergi, a berlini és a kolozsvári egyetemen végezte, később Budapesten jogi doktorátust szerzett. Szegeden 1894-ben ügyvédi irodát nyitott. 1890 és 1895 között a dorozsmai járás főszolgabírája volt.
1902-ben a tápéi kerületben egy időközi választáson lett először a parlament tagja a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt programjával. Az 1905-ös és az 1906-os választásokat is itt nyerte meg. 1910-ben viszont Szeged kettes számú választókörzetében indult és nyert mandátumot. Közben 1906 és 1910 között, majd 1917-től újra Csongrád vármegye és Szeged város főispánja lett.
1919-ben elnöke volt a szegedi Antibolsevista Comiténak, utána a szegedi ellenforradalmi kormány belügyminisztere lett 1919. május 30. és július 12. között, azután pedig Szeged kerületi kormánybiztosi tisztjét töltötte be. Később tevékenykedett a Szegedi Területvédő Liga elnökeként, az irredenta revíziós propagandát szervezve.
Neje szigetszentmiklósi Bakonyi Szeréna volt. Kelemen Béla 1944. február 2-án, élete 81., házassága 44. évében hunyt el, örök pihenőre helyezték 1944. február 5-én délután a Farkasréti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon
- Péter László: Gárdonyi első olvasói, Kortárs, 44. évf. 10-11. szám, 2000 október-november
- Életrajza az 1910-1918-as országgyűlés honlapján
- OSZK gyászjelentések
- 48-as Függetlenségi Párt-tagok
- Függetlenségi és 48-as (Kossuth) Párt-tagok
- Országgyűlési képviselők (48-as Függetlenségi Párt)
- Országgyűlési képviselők (1901–1905)
- Országgyűlési képviselők (1905–1906)
- Országgyűlési képviselők (1906–1910)
- Országgyűlési képviselők (1910–1918)
- Csongrád vármegye főispánjai
- Szegediek
- 1863-ban született személyek
- 1944-ben elhunyt személyek
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek