Kelemen Adolf
| Kelemen Adolf | |
 | |
| Született | Weisz Adolf 1861. június 21.[1] Veszprém |
| Elhunyt | 1917. február 19. (55 évesen) Dutovlje |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (12. parcella, 41. sor, 33. sírhely) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kelemen Adolf, születési és 1888-ig használt nevén Weisz Adolf[2] (Veszprém, 1861. június 21. – Dutovlje, 1917. február 19.) zsidó származású magyar hittudós, rabbi.
Életútja[szerkesztés]
Weisz József és Kollin Léni fiaként született Veszprémben. A főgimnázium befejezése után egyetemi tanulmányait az Országos Rabbiképző Intézetben (1882-től) és a Berlini Zsidó Tudományi Főiskolán végezte. Ezt követően Gyöngyösön működött hittanárként. 1889 augusztusában a nagyatádi zsidó hitközség, melynek korábbi rabbija, Steinherz Jakab székesfehérvári főrabbi lett, Kelemen Adolfot választotta rabbijának.[3] 1893-ban pancsovai kerület rabbijának választották.[4] 1899 és 1904 között a nyíregyházi hitközségnél szolgált mint hitoktató és iskolaigazgató. 1904. július 10-én tartott közgyűlésén a fogarasi hitközség egyhangúlag rabbijává választotta; hivatalát augusztus 30-án foglalta el.[5]
Az első világháború idején, 1914. október 15-től a 41-ik honvédhadosztály tábori rabbija volt. Az olasz harctéren – a 704. számú dutovljei tábori kórházban – ötvenöt éves korában, február 19-ikén hősi halált halt, majd másnap délelőtt ugyanott, zsidó rítus szerint örök nyugalomra helyezték. 1917. április 29-én az Egyenlőség olvasói által felajánlott gyűjtés segítségével exhumálták és a Kozma utcai izraelita temetőben újratemették.[6]
Tagja volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat választmányának.
Cikkei felekezeti hetilapokban, továbbá az Egyetértés és a Pester Lloyd hasábjain jelentek meg. Több beszéde és egy Hagadája nyomtatásban is megjelent. Munkatársa volt A zsidók egyetemes története című műnek.
Munkái[szerkesztés]
- Peszach Hagada. Budapest, 1888
- Ünnepi beszéd. Pancsova, 1896
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 56648/1888. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1888. év 11. oldal 36. sor
- ↑ Egyenlőség, 1889. augusztus 4. (8. évfolyam, 28. szám)
- ↑ Pesti Napló, 1893. szeptember 9. (44. évfolyam, 254. szám)
- ↑ „Rabbiválasztás”, Egyenlőség, 1904. július 24. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
- ↑ Egyenlőség, 1917. május 5. (36. évfolyam, 17. szám)
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
