Kecskefűz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Kecskefűz
Németországi példányok
Németországi példányok
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Fűzfafélék (Salicaceae)
Nemzetség: Fűz (Salix)
Alnemzetség: Salix subg. Caprisalix
Fajcsoport: Salix sect. Vetrix
Faj: S. caprea
Tudományos név
Salix caprea
L. 1753
Szinonimák
  • Salix bakko KIMURA
  • Salix coaetanea Flod.
  • Salix hultenii Flod.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kecskefűz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskefűz témájú médiaállományokat és Kecskefűz témájú kategóriát.

A kecskefűz (Salix caprea) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Ez a növény Európában és Ázsia nyugati- és középső részein őshonos.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

A kecskefűz 3-10 méter magas, termetes bokor vagy kisebb fa. Levelei 4-10 centiméter hosszúak és 2-4 centiméter szélesek, közepükön vagy a közepük fölött a legszélesebbek, elliptikusak vagy csaknem kerekdedek, hegyesek vagy tompák, rövid hegybe végződnek; felül kopaszak vagy elszórtan szőrösek, színük fénytelen olajzöld, érhálózatuk a levéllemez széle felé kifejezetten besüllyedt, fonákuk szürkésen molyhos szőrű. A feltűnően nagy barkavirágzatok lombfakadás előtt jelennek meg, felnyílás előtt ezüstös-fehér, prémes szőrőzet burkolja őket.

Kecskefűz hímivarú barkái

Életmódja[szerkesztés]

A kecskefűz a dombvidékektől mintegy 2000 méter magasságig nyirkos, gyakran vízfolyásos vályogtalajokon, erdei vágásokban, erdőszéleken, ligeterdőkben, tölgyesekben fordul elő. Erdei irtásterületeken, töltéseken, kavicsbányákban az elsőként megjelenő fás növények közé tartozik. Nem különösebben igényes, a gyengébb minőségű, de megfelelően nyirkos és jól szellőzött talajokon is jól fejlődik.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Meikle, R. D. (1984). Willows and Poplars of Great Britain and Ireland. BSBI Handbook 4. ISBN 0-901158-07-0.

Források[szerkesztés]