Kebab
| kebab | |
 |
|
| Iszkender kebap | |
| Nemzet, ország | Közel-Kelet, Balkán, Azerbajdzsán |
| Alapanyagok | birkahús |
A kebab vagy kebap (arab: کباب) arab eredetű húsétel. Általában birkahúsból készül, és erősen fűszerezett. Formája lehet hosszúkás vagy gömbölyű. Általában nyársra vagy pálcikára felhúzva sütik meg, sokszor nyílt tűzön.
A fűszerezett kevert darálthúsból készült faszénparázson sült hosszúkás húsételt a jugoszláv utódállamokban csevapnak, kicsinyítve csevapcsicsának (ćevap/Ћевап, ćevapčića/Ћевапчића) hívják, Bulgáriában kabapcse. Romániában, ahol kevesebb fűszerrel, viszont szódabikarbónával készítik miccs (mititei) a neve, melynek jelentése „kicsik”. Általában öt darab ujjacska méretű húst tálalnak fel egyszerre.
A volt Jugoszlávia területén a csevapcsicsa szokásos kiegészítője a vöröshagyma és az ajvár, Bulgáriában ljutenica, Törökországban az ayran.
Sis kebap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Bár a kebap általában darált sült hús, a Törökországban, Azerbajdzsánban és az egész Közel-Keleten elterjedt sis kebap kifejezés, mely kis pálcikákra felhúzott kocka alakú húsokra utal, hasonlatosan a saslikhoz vagy a magyar rablóhúshoz.
Döner kebap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A török döner kebap a függőlegesen forgó nyársról levágott grillezett húsra utal, a görög gíroszhoz vagy az arab suvarmához hasonlatosan. A ma gyorséttermekben kapható, pitába töltött döner kebabot egy nyugat-berlini török bevándorlótól, Kadir Nurmantól származtatják, aki 1972-ben jött rá, hogy ebben a formában jobban eladható (gyorsétel).[1]
