Kebab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
kebab
Adana kebab
Adana kebab
Nemzet, ország Közel-Kelet, Törökország, Azerbajdzsán
Alapanyagok birkahús
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz kebab témájú médiaállományokat.

A kebab vagy kebap (arab: کباب) arab eredetű, jellegzetes balkáni, török húsétel. Általában darált birka vagy bárányhúsból készül, és erősen fűszerezett. Jellemzően a török adana kebab[1] nevű étel az, amit a világon „kebab” alatt értenek. A hozzávaló fűszerekkel összegyúrt darálthús gombócokat kolbászkákká formázzák és tenyérrel a hosszú lapos nyársra nyomkodják. Nyílt tűzön, zsírozott nyársra vagy pálcikára tűzve, a parázs fölött gyakran forgatva, egyenletesen sütik meg.[2]

Kebab árus (1855)
A döner kebab eredete az Iszkender kebab, amely Mehmetoğlu İskender Efendi 19. századi gasztronómiai találmánya[3]

Manapság világszerte elterjedt, és az iskender kebab alapján készül a „Döner kebab”, amelyet függőleges elektromos nyárson folyamatosan grillezett és rétegesen nyársrahúzott hússzeletekből készítenek. A gyorsan fogyasztható ételt a nyársról leszelt húsforgácsokból és különféle öntetekből állítják össze. A vásárlóknak pitában tálalják az utcán is fogyasztható ínyencséget. Európában és világszerte a török gasztronómiát jellemző kebabot, ma már inkább így ismerik és nem a tányérban felszolgált hagyományos formájában.

Az adana kebabhoz hasonló a szintén faszénparázson sült, hosszúkás étel, a jugoszláv utódállamokban ćevapinak nevezett nyársonsült, illetve a bolgár kabapcse vagy a román mititei. Romániában azonban kevesebb fűszerrel és szódabikarbónával készítik. Általában öt darab ujjacska méretű húst tálalnak fel egyszerre. A ćevapi szokásos kiegészítője a vöröshagyma és az ajvár, Bulgáriában ljutenica.

Şiş kebab[szerkesztés]

A kebab általában darált sült hús, Törökországban, Azerbajdzsánban és az egész Közel-Keleten elterjedt a Şiş kebab kifejezés (a şiş a kis nyársakat, a kebab pedig a sült húst jelenti), mely kis pálcikákra felhúzott hosszúkás hasáb alakú, parázson sütött húskeverék elnevezése. Hasonlóan sütik, mint a saslikot vagy a Magyarországon ismert rablóhúst.

Döner kebab[szerkesztés]

Döner kebab
Döner kebab dürüm lepényben
Egy legenda szerint a „Döner kebab” a berlini Bahnhof Zoo-nál született
A kebab utcai változata a Döner kebab pitában
A kebab utcai változata a Döner kebab pitában
"Hiteles" Döner kebab, Vigo, Spanyolország

Az Oszmán Birodalom első fővárosához kötődő "Bursa kebabı"[4] utcai változata a Döner kebab a függőlegesen forgó nyársról levágott grillezett húsra utal, a görög gíroszhoz vagy az arab suvarmához hasonlatosan. A sütés közben folyamatosan szeletelik a húst a hatalmas nyársról, ennek köszönhetően, mire eljutnak a közepéig, addigra az is átsül, és a nyársra feltűzött hús minden része fogyaszthatóvá válik. Eredetileg tányéron szolgálták fel az ilyen módon készített kebabot, az utcai változatát tésztából készült pitába teszik a hozzávaló öntettel és salátával együtt.

A manapság gyorséttermekben és utcán árult, pitába vagy dürüm lepénybe töltött „döner” kebabot egy németországi török bevándorlótól, Mahmut Aygündönertől származtatják, aki a “City Imbiss” nevű[5] berlini éttermében először kínálta pitában a különféle joghurtos öntettel, salátával készült kebabját.[6][7][8][9]

Más forrás szerint[10] a nyárson sült hússal megtöltött szendvicsfélét egy anatóliai bevándorló, Kadir Nurman[11] vette fel először üzlete étlapjának kínálatára 1972-ben a nyugat-berlini belvárosban, a Bahnhof Zoo vasútállomás közelében. Felfedezte, hogy hiába a kitűnő étterme, az embereknek nincs idejük bemenni, és megvárni, míg elkészül a hagyományos kebab. Ekkor újította meg a tradicionálisan, tányéron felszolgált török döner, azaz „forgó” nyárson sütött kebabot,[12] hogy modernizált formában jobban eladható gyorsétellé váljon.[13]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kebabféleségek témájú médiaállományokat.