Kavli-díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Kavli-díjat (Kavli Prize) 2005-ben közösen alapította a norvég-amerikai Fred Kavli által létrehozott Kavli Foundation, a Norvég Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Norvég Tudományos Akadémia. Három terület kutatói között, páros években került kiosztásra; ezek a területek az asztrofizika, az idegtudomány és a nanotechnológia. Elsőként Oslóban, 2008. szeptember 9-én került kiosztásra Haakon norvég királyi herceg által. Minden Kavli-díjjal egymillió dollár, egy kitüntetés és egy diploma jár.

A díjazott területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az asztrofizikai Kavli-díjat az univerzum kialakulásával, fejlődésével és jellemzőivel kapcsolatos tudásunk és megértésünk fejlesztésében elért kiváló eredményért adják, ideértve a csillagászat, kozmológia, asztrofizika, bolygótudomány, napfizika, űrtudomány, asztrobiológia, csillagászati és asztrofizikai műszerek, részecske-asztrofizika területeit is.

A nanotudomány Kavli-díját az atomi, molekuláris, makromolekuláris, sejtszintű és nanométeres skálán megjelenő rendszerek egyedi fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaival kapcsolatos tudás, illetve annak alkalmazása terén elért kiváló eredményért adják, ideértve a molekuláris önszerveződést, nanoanyagokat, nanoskálájú műszereket, a nanobiotechnológiát, a makromolekuláris szintézist, a molekuláris mechanikát és a kapcsolódó területeket is.

Az idegtudomány Kavli-díját az aggyal és az idegrendszerrel kapcsolatos tudásunk és megértésünk fejlesztésében elért kiváló eredményért adják, ideértve a molekuláris idegtudományt, sejtes idegtudományt, szisztematikus idegtudományt, neurogenetikát, fejlődési idegtudományt, kognitív idegtudományt, számítási idegtudományt és az aggyal és idegrendszerrel foglalkozó egyéb részterületeket is.

Az alapító szavai szerint: „Azért választottam ezt a három területet, mert azt hiszem, ezek nyújtják a legnagyobb lehetőséget a leglényegesebb tudományos áttörésekre, és ezek fogják a legnagyobb mértékben szolgálni az emberiséget.”[1]

A díjazottak kiválasztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Norvég Tudományos Akadémia jelöli ki a három nemzetközi összetételű, a legkiemelkedőbb kutatókból álló szakértői testületet, melyek tagjai áttekintenek és a díjra jelölnek tudósokat. A szakmai zsűri négy tagja Nobel-díjas tudós. A jelöltek közül a díjazottak kiválasztását, az eredmény kihirdetését a Norvég Tudományos Akadémia végzi.

A szakértői testületbe a következő tudományos akadémiák, vagy azzal egyenértékű szervezetek tagjai kapnak helyet:

A díjazottak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Asztrofizika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Díjazott Intézet/Ország Nemzetiség Indoklás
2008 Maarten Schmidt Kaliforniai Műszaki Egyetem, USA  Hollandia „a kvazárok természetének megértéséhez való magvas hozzájárulásukért”
Donald Lynden-Bell Cambridge-i Egyetem, Egyesült Királyság  Nagy-Britannia
2010 Jerry Nelson Kaliforniai Egyetem, Santa Cruz és Lick Obszervatórium, USA  Amerikai Egyesült Államok „az óriásteleszkópok fejlesztéséhez való hozzájárulásaikért”
(A kitüntetettek nevéhez fűződő eljárások és technológiák közé tartozik a szegmentált főtükör és aktív optika, valamint ezek alkalmazása egyszerre nagy átmérőjű és nagy látómezejű, fényerős optikai teleszkópokban.[2])
Raymond Wilson Európai Déli Obszervatórium, Garching, Németország  Nagy-Britannia
James Roger Angel Steward Obszervatórium, Arizonai Egyetem, USA  Amerikai Egyesült Államok

Nanotudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Díjazott Intézet/Ország Nemzetiség Indoklás
2008 Louis Brus Columbia Egyetem, USA  Amerikai Egyesült Államok „a fizika, kémia és biológia nanotudományos területein, a nulla- és egydimenziós nanostruktúrákkal kapcsolatos nagy hatású fejlesztéseikért”
Iijima.jpg Sumio Iijima Meijo Egyetem, Japán  Japán
2010 Don Eigler Neon Argon.jpg Donald Eigler IBM Almaden Kutatóközpont, San Jose, USA  Amerikai Egyesült Államok „az anyag nanoskálán történő manipulációjának addig ismeretlen módszereinek kifejlesztéséért”
(Eigler és munkatársai pásztázó elektronmikroszkóp „tűjével” egyedi atomokat manipuláltak, „kvantumkarámokat” hoztak létre; Seeman felismerte a DNS kivételes „felismerési” és kapcsolódási képességei által kínált lehetőségeket a háromdimenziós nanoarchitektúrák létrehozásában – „DNS-ácsolás”, mely lehetővé teszi önszerveződő módon atomi pontosságú csatlakozások és mintázatok tömeges létrehozását.[3])
Nadrian Seeman.jpg Nadrian Seeman New York-i Egyetem, USA  Amerikai Egyesült Államok

Idegtudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Díjazott Intézet/Ország Nemzetiség Indoklás
2008 Sten Grillner Karolinska Intézet, Svédország  Svédország „a neuronáramkörök fejlődési és funkcionális logikájával kapcsolatos felfedezésekért”
Thomas Jessell Columbia Egyetem, USA  Nagy-Britannia/ Amerikai Egyesült Államok
Pasko Rakic Yale Orvosi Egyetem, USA  Szerbia/ Amerikai Egyesült Államok
2010 Richard Scheller Genentech, USA  Amerikai Egyesült Államok „a neurotranszmitter-kibocsátás molekuláris alapjának felfedezéséért”
(A szinaptikus vezikulák és a sejtmembrán összeolvadását, a kémiai jelátvitelt szabályozó SNARE-fehérjekomplex működésének precíz, molekuláris szintű leírásáért[4])
Thomas Südhof Stanford Orvosi Egyetem, USA  Németország
James Rothman Yale Egyetem, USA  Amerikai Egyesült Államok

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Beck Mihály: A Kavli-díj, Természet Világa, 2008. november
  2. Kovács József: Tükrök által élesebben, in: Természet Világa 141. évf. 10. sz. 437-438. old.
  3. Bíró László Péter: A karámba zárt atomoktól a DNS-ből „ácsolt” 3D szerkezetekig, in: Természet Világa 141. évf. 10. sz. 434-436. old.
  4. Simon Ágnes: Szabályozott kommunikáció, in: Természet Világa 141. évf. 10. sz. 436-437. old.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]