Kaukázusi domolykó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaukázusi domolykó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Squalius
Bonaparte, 1837
Faj: S. aphipsi
Tudományos név
Squalius aphipsi
(Aleksandrov, 1927)
Szinonimák
  • Leuciscus aphipsi Aleksandrov, 1927
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kaukázusi domolykó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kaukázusi domolykó témájú kategóriát.

A kaukázusi domolykó (Squalius aphipsi) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A kaukázusi domolykó az Azovi-tenger körzetében: az Afipsz és Pszekupsz hegyi folyókban él. Nyugat-Kaukázusban (Dél-Oroszország), a Kubány alsó szakaszának mellékfolyóiban is megtalálható.

Megjelenése[szerkesztés]

A hal nyújtott teste oldalról erősen lapított, feje hosszú, vaskos, szájnyílása széles. Nagy pikkelyei vannak, 40-43 az oldalvonal mentén. Hátúszója 11, farok alatti úszója 12 sugarú; a farok alatti úszó pereme gyengén kifelé domboruló. Garatfogai kétsorosak, 2.5-5.2. Háta sötét, a barnástól az olajzöldig változik. Oldalai világosabbak, sárgás ezüstfénnyel. Hasoldala fehéres. Hát- és farokúszója sárgásszürke, mellúszói vörhenyesek, hasúszói és a farok alatti úszója világospiros. Testhossza 12-15 centiméter, legfeljebb 16 centiméter.

Életmódja[szerkesztés]

Kis termetű, rajban élő domolykó, amely főként a legerősebb sodrású részeket kedveli. Tápláléka mindenféle apró fenéklakó, vízi és repülő rovarok.

Ez a szűk elterjedési területén élő halfaj gazdaságilag nem jelentős.

Szaporodása[szerkesztés]

Májusban ívik a gyorsan áramló víz elöntötte kavicszátonyokon. Ilyenkor a hímeken apró szemű nászkiütések jelennek meg. A ragadós ikrák a homokra és a kavicsos fenékre tapadnak.

Források[szerkesztés]