Ugrás a tartalomhoz

Katonai-ipari komplexum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A katonai-ipari komplexum (KIK) kifejezés egy ország hadserege és az azt ellátó védelmi ipar közötti kapcsolatot írja le, amelyet együttesen a közpolitikát befolyásoló érdekeltségnek tekintenek.[1][2][3][4] A hadsereg és a védelmi célú vállalatok közötti kapcsolat egyik mozgatórugója, hogy mindkét fél hasznot húz - az egyik fél a fegyverek beszerzéséből, a másik pedig abból, hogy fizetnek a fegyverek szállításáért.[5] A kifejezést leggyakrabban az Egyesült Államok fegyveres erői mögötti rendszerre utalva használják, ahol a kapcsolat a védelmi vállalkozók, a Pentagon és a politikusok közötti szoros kapcsolatok miatt a legelterjedtebb.[6] A kifejezés azután vált népszerűvé, miután Dwight D. Eisenhower amerikai elnök 1961. január 17-én tartott búcsúbeszédében figyelmeztetett a kapcsolat káros hatásaira.[7][8]

Fogalmilag szorosan kapcsolódik az Egyesült Államokban a vasháromszög (a Kongresszus, a végrehajtó hatalmi bürokrácia és az érdekcsoportok közötti háromoldalú kapcsolat) és a védelmi ipari bázis (a szervezetek, létesítmények és erőforrások hálózata, amely a kormányokat védelmi vonatkozású árukkal és szolgáltatásokkal látja el) elképzeléseihez.[9]

Etimológia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Dwight D. Eisenhower amerikai elnök híres búcsúbeszédében figyelmeztette az amerikai polgárokat a "katonai-ipari komplexumra".
Eisenhower búcsúbeszéde angolul, 1961. január 17. A katonai-ipari komplexum kifejezés 8:16-nál hangzik el. Hossz: 15:30

A kifejezésről úgy gondolták, hogy "háborús-ipari komplexum" volt, mielőtt Eisenhower beszédének későbbi tervezeteiben "katonai" lett volna, ez az állítás csak szájhagyomány útján terjedt el.[10] Geoffrey Perret Eisenhower-életrajzában azt állítja, hogy a beszéd egyik tervezetében a kifejezés "katonai-ipari-kongresszusi komplexum" volt, jelezve az Egyesült Államok Kongresszusának a hadiipar elterjesztésében játszott alapvető szerepét, de a "kongresszusi" szót a választott tisztségviselők megnyugtatása érdekében a végleges változatból kihagyták.[11] James Ledbetter ezt "makacs tévhitnek" nevezi, amelyet semmilyen bizonyíték nem támaszt alá; hasonlóképpen Douglas Brinkley állítása, miszerint eredetileg "katonai-ipari-tudományos komplexum" volt.[11][12] Henry Giroux azt állítja, hogy eredetileg "katonai-ipari-tudományos komplexum" volt.[13] A beszéd tényleges szerzői Eisenhower beszédírói, Ralph E. Williams és Malcolm Moos voltak.

A KIK és a hidegháború

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern "katonai-ipari komplexumhoz" hasonló fogalmak már 1961 előtt is léteztek, mivel a kifejezéssel leírt alapvető jelenségről általánosan elfogadott, hogy a második világháború alatt vagy nem sokkal azt követően alakult ki.[14] Például egy 1947-es Foreign Affairs cikkben hasonló kifejezést használtak egy olyan értelemben, amely közel áll ahhoz, amit később kapott, és a szociológus C. Wright Mills 1956-ban megjelent The Power Elite című könyvében azt állította, hogy a korabeli Nyugaton a hatalom túlsúlyát a katonai, üzleti és politikai vezetők egy demokratikusan nem elszámoltatható osztálya gyakorolja, akiknek érdekei egybeesnek.[11][14][15]

Eisenhower beszédében való megjelenését követően a KIK az amerikai politikai és szociológiai diskurzus egyik alapelemévé vált. A vietnami háború idején számos aktivista és polemikus, például Seymour Melman és Noam Chomsky használta a fogalmat az amerikai külpolitika kritikájában, míg más tudósok és politikai döntéshozók hasznos elemzési keretnek találták. Bár a KIK eredetét tekintve a hidegháború bipoláris nemzetközi környezetéhez kötődött, egyesek azt állították, hogy a KIK más geopolitikai körülmények között is fennmaradhat (George F. Kennan például 1987-ben azt írta, hogy "ha a Szovjetunió holnap elsüllyedne az óceán vizében, az amerikai hadiipari komplexumnak lényegében változatlanul fenn kell maradnia, amíg nem találnak ki valami más ellenfelet").[16] A Szovjetunió összeomlása és a globális katonai kiadások ebből következő csökkenése (az úgynevezett "békeosztalék") valóban a védelmi ipari termelés csökkenéséhez és a nagy fegyvergyártók közötti konszolidációhoz vezetett, bár a szeptember 11-i támadások és az azt követő "terrorizmus elleni háború", valamint az Egyesült Államok, Oroszország és Kína közötti stratégiai versengéshez kapcsolódó geopolitikai feszültségek újabb növekedése után a globális kiadások ismét emelkedtek.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "military industrial complex". American Heritage Dictionary. Houghton Mifflin Harcourt. 2015. 2016. március 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. március 3..
  2. ↑ "definition of military-industrial complex (American English)". OxfordDictionaries.com. 2016. március 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. március 3..
  3. ↑ "Definition of Military–industrial complex". Merriam-Webster. Hozzáférés: 2016. március 3..
  4. ↑ Roland, Alex.szerk.: Bacevich: The Military-Industrial Complex: lobby and trope, The Long War: A New History of U.S. National Security Policy Since World War II. Columbia University Press, 335–370. o. (2009). ISBN 978-0231131599
  5. ↑ „What is the Military-Industrial Complex?” (Hozzáférés: 2017. február 5.) 
  6. ↑ „Ike's Warning Of Military Expansion, 50 Years Later”, NPR, 2011. január 17. (Hozzáférés: 2019. március 27.) 
  7. ↑ "The Military–Industrial Complex; The Farewell Address of Presidente Eisenhower" Basements publications 2006 ISBN 0976642395
  8. ↑ Held, David.szerk.: Perraton: The expanding reach of organized violence, Global Transformations: Politics, Economics and Culture. Stanford University Press, 108. o. (1999). ISBN 978-0804736275
  9. ↑ Adams, Gordon. The iron triangle: the politics of defense contracting, Studies / Council on Economic Priorities. New York: Council on Economic Priorities (1981. június 11.). ISBN 978-0-87871-012-6
  10. ↑ John Milburn. „Papers shed light on Eisenhower's farewell address”, Associated Press, 2010. december 10. (Hozzáférés: 2011. január 28.) 
  11. 1 2 3 Ledbetter, James (2011. január 25.). "Guest Post: 50 Years of the "Military–Industrial Complex"". Schott's Vocab. New York Times. Hozzáférés: 2011. január 25..
  12. ↑ Brinkley, Douglas (szeptember 2001). "Eisenhower; His farewell speech as President inaugurated the spirit of the 1960s". American Heritage. 52 (6). 2006. március 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 25..
  13. ↑ Giroux, Henry (június 2007). "The University in Chains: Confronting the Military–Industrial–Academic Complex". Paradigm Publishers. 2007. augusztus 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 16..
  14. 1 2 Brunton, Bruce G. (1988). "Institutional Origins of the Military-Industrial Complex". Journal of Economic Issues. 22 (2): 599–606. doi:10.1080/00213624.1988.11504790. ISSN 0021-3624.
  15. ↑ Riefler, Winfield W. (október 1947). "Our Economic Contribution to Victory". Foreign Affairs. 26 (1): 90–103. doi:10.2307/20030091.
  16. ↑ Kennan, George Frost. At a Century's Ending: Reflections 1982–1995. W.W. Norton and Company, 118. o. (1997). ISBN 978-0393316094

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Military–industrial complex című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Katonai-ipari_komplexum&oldid=28286643”