Katonaara
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Sebezhető       | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Ara militaris (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 |
A katonaara (Ara militaris) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.[1][2][3]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Psittacus nembe Psittacus militaris néven.[4]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Katonaara (Ara militaris militaris) – Venezuela, Kolumbia, Ecuador és Peru területén él.
- Mexikói katonaara (Ara militaris mexicana) – Törzsalaknál valamivel nagyobb, színei egy kicsit sötétebbek. A természetben pár száz található.
- Bolíviai katonaara (Ara militaris boliviana) – Torka vörösesbarna, fülfedői inkább vörösesek, élőhelye Bolívia, Észak-Argentína.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mexikó és Dél-Amerika 600–2600 m közötti esőerdeiben él. Elterjedési területe Mexikó déli részétől délre egészen Argentína északi részéig terjed. Természetes élőhelyei a szubtrópusi- és trópusi száraz erdők, síkvidéki és hegyi esőerdők. Magassági vonuló.[5]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 71 cm, szárnyfesztávolsága 99–110 cm, testtömege 900-1100 g.[6] Alapszíne sárga és zöld, szárnya sötétkék, homlokán a bozontos tollak és a kantárán lévő, szőrszerú dísztollak skarlátvörösek. Súlya 1 kg. A tojó valamivel kisebb mint a hím.
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Trópusi- és szubtrópusi erdők lakója, 40-50 fős csapatokban, keresi táplálékát, ami jessenia bataua pálma, miatyánkcserje gyümölcse és fikuszfélékből áll.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Költési időszaka márciustól augusztusig tart, fészkét fák üregében, vagy mészkő sziklákra rakja. Előszeretettel foglalja el a császárharkály elhagyott fészkét, ami 20 méter magas fákon található.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe még nagyon nagy, de csökken, egyedszáma 2000-7000 példány közötti és gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[5]
Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt a teljes kipusztulástól. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj mexikói alfajának egyedeit.
Fogságban sem tartozik a leggyakoribb arák közé. Magyarországon állatkertek közül a Nyíregyházi Állatparkban tartják mexikói alfaját.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2021. december 24.
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2021. december 24.
- ↑ Oláh György (2022). "A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei". Állattani Közlemények. 107 (1–2): 109–174. doi:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2021. december 24.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2021. december 24.
- ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2021. december 22.
