Katona Antal
| Katona Antal | |
 | |
| Született | 1900. április 13.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1978. július 16. (78 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (612/2-353. fülke)[2][3] |
Katona Antal (Budapest, 1900. április 13. – Budapest, 1978. július 17.[4]) magyar politikus, miniszter.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szülei Katona József és Schnee Róza Emília (1874–1961) voltak.[5] Vasesztergályos szakmát tanult. 1917-től vett részt a munkásmozgalomban; az MSZDP tagja lett. 1919-ben a Vörös Hadseregben harcolt a Tanácsköztársaság ideje alatt. Az 1920-as évektől a csepeli Weiss Manfréd Gyárban bizalmi, majd főbizalmi tagja volt. 1920–1942 között a FIAT-művek esztergályos szakmunkásaként dolgozott. 1933-ban kilépett az MSZDP-ből. 1941-től a KMP tagja volt. 1942–1944 között a csepeli Weiss Manfréd Művek művezetője volt. 1943-ban tagja lett a Csepelen illegálisan létrejött ún. "Tizenhármas" Bizottságnak. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945–1948 között a csepeli vasműben, az üzemi bizottság elnöke, az MKP csepeli vezetőségi tagja és a vasasszakszervezet csepeli titkárságának vezetője volt. 1948-ban az államosított Weiss Manfréd Művek vezérigazgató-helyettese volt. 1948–1951 között a Magyar Posta vezérigazgatója volt. 1949–1958 között országgyűlési képviselő volt.[6] 1951–1954 között az MDP Központi Vezetőségének tagja volt. 1951. január 27. és 1952. január 5. között a közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettese volt. 1952. január 5. és 1953. július 4. között postaügyi miniszter volt a Dobi-kormány és a Rákosi-kormány idején. 1953. július 5. és 1957. május 1. között a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium miniszterhelyettese volt. 1957. május 2. és 1961. december 28. között a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium első helyetteseként dolgozott. 1961-ben nyugdíjba vonult.
Sírja a Farkasréti temetőben található (612/2-353).
Díjai, elismerései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szocialista Hazáért érdemrend
- Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1948)[7]
- Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozat (1950)[8]
- Munka Érdemrend (1960)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07529.htm". Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html".
- ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html".
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami születési akv. 2289/1900. folyószám alatt.
- ↑ Kommunizmuskutató Intézet
- ↑ Hivatalos rész. Magyar Közlöny, 100. sz. (1948. május 1.) 2. o.
- ↑ Személyi rész. Magyar Közlöny, 266. sz. (1950. december 17.) 1. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kommunizmuskutató Intézet
- Történelmi Tár
- Névpont.hu
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Budapesti közéleti névmutató 1945-1950. A budapesti nemzeti bizottságok és népfrontbizottságok tagjai. Az anyagot gyűjtötte és összeállította: Halasi László. Budapest, Ságvári Ágnes, 1980. (Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció, 4.)
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. ISBN 963-9257-02-8
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8