Katona Ágnes (zongoraművész)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a zongoraművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Katona Ágnes (egyértelműsítő lap).
Katona Ágnes
Született1931. április 4.[1]
Budapest[1][2]
Elhunyt2019. június 2. (88 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaUnger György
SzüleiKatona Rezső Rudolf
Kepes Erzsébet
Foglalkozásazongoraművész
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1945–1952)
KitüntetéseiSZOT-díj (1965)[1]
Zenei pályafutása
KiadókHungaroton
EgyüttesMagyar zongorakettős
Hangszerzongora
Sablon • Wikidata • Segítség

Katona Ágnes (Budapest, 1931. április 4. – Budapest, 2019. június 2.) zongoraművész.

Élete[szerkesztés]

Budapesten született zenekedvelő családban. Édesnyja Kepes Erzébet, édesapja Katona Rezső Rudolf orvos létére kiváló műkedvelő gordonkajátékos volt.

Gyermekkorától kezdve játszott szülei zongoráján, tizennégy évesen jelentkezett a Zeneművészeti Főiskolára, és fel is vették. Az 1945/46-es tanévben az akadémiai zongora szakon tanult, a következő évben önként ismértlőként elvégezte ugyanezt a stúdiumot. Ebbenaz időben Böszörményi-Nagy Béla növendéke volt. Az 1947/48 tanévben a szabadiskolai zongora szakon tanult. 1948/49 és 1950/51 években művészképző szakra járt, ahol Ambrózy Béla volt a tanára. Kamarazenét Weiner Leónál tanult. A zongoraművészi oklevelet az 1951/52 tanévben szerezte meg. Zeneakadémiai tanulmányaira így emlékezett:

„ Sokan és sokat írtak már Weiner Leó legendás kamarazenei óráiról, ahol igen magas igényt támasztott velünk, növendékeivel szemben.
[...]
Jómagam két kiváló hegedűpartnerrel három éven át hetenként jártam a Tanár Úrhoz. Emellett félévig magánórákat is vettem tőle. Ő elnökölt a „Robitsek” emlékversenyen, ahol második díjat nyertem.
[...]
A mai napig az Ő tanításaiból élek, amikor zongorához ülök. (Természetesen Ambrózy Béla főtanszak-tanárom lényeglátó, művészi pedagógiai hatása mellett.) 		”

1956-tól volt az Országos Filharmónia szólistája. A diploma megszerzése elvégzése után már önállóan hangversenyezett a Zeneakadémián,[3] Mozart D-dúr zongoraversenye.[4] Ettől kezdve hangversenyezett,[5][6] előadásai a rádióban is elhangzottak.[7][8] A kor jellegzetességeként elsősorban az ú.n. szocialista országokba jutott el, nyugatra csak később, például Olaszországba a Római Magyar Akadémián; Milánóban[9] és Bécsben.[10]

Hanglemezfelvételei a hatvanas-hetvenes években készültek. Szólistaként leginkább Liszt és Chopin műveit játszotta, de játszott nagyzenekarral is.

Művésztársai közül Gyarmati Vera említhető,[11] zongora-hegedű szonátákat adtak elő. Dévai Tiborral[12] alkotta a Magyar zongorakettőst.

Hanglemezei[szerkesztés]

Lemezei a Hungaroton repertoárjában szerepelnek.[13]

[CD-n megjelent felvétele:]

  • Wolfgang Amadeus Mozart: 11., A-dúr zongoraszonáta KV 331 + D-dúr rondó KV 485 + c-moll fantázia KV 475; Ludwig van Beethoven: 32 variáció WoO 80 (1965) HRC 1033 (1999)

[LP-k:]

  • Liszt Ferenc: II. és XII. magyar rapszódia
  • Liszt Ferenc: Magyar fantázia zongorára és zenekarra
  • Wolfgang Amadeus Mozart: A-dúr szonáta KV 331. Alla turca. Allegretto
  • Fréderic Chopin: Four nocturnes. Consolations 1,-6.
  • Mozart, Leclair, Ysaye, Brahms, Ravel, Scubert (Gyarmati Vera és Katona Ágnes)
  • Pianists. Fifty years of Hungaroton. (Mozart: Sonata in A-major. KV. 331)

Katona Ágnes (zongoraművész) a Discogson

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c magyar, https://www.parlando.hu/2019/2019-4/Elhunyt-Katona_Agnes.htm
  2. ↑ Zenei lexikon, 751, 3
  3. ↑ (1962) „Hangversenykrónika”. Film, Színház, Muzsika január (6).   "Katona Ágnes felfedetzte Beethovent", (fényképpel)
  4. ↑ Molnár A. Jenő (1962). „Budapesti Kamarazenekar”. Film, Színház, Muzsika 6 (7), 320. o.   Mozart, Schubert néhány derűs zenedarabja. Sándor Judit és Katona Ágnes fényképével
  5. ↑ (1965) „Zongoraest 1965 Erkel Színház”. Muzsika 8, 205. o.   Hangversenyek listája, aktuálisan Händel, Schubert, Beethoven, Ránki, Chopin
  6. ↑ (1965) „Tátrai Kamarazenekar, Kiscell”. Muzsika 8 (7).   A Magyar Kamarazenekar hangversenye Tátrai Vilmos vezetésével. Haydn, Mozart, Rossini, Britten művei
  7. ↑ (1958) „Katona Ágnes a Kossuth Rádióban”. Vas Népe 3 (122).   Húsz perces adás, részletezés nélkül.
  8. ↑ (1952) „Chopin hangverseny”. Esti Budapest 1 (154), 29. o.   Húsz perces élő adás a Kossuth Rádióban "Hangverseny Chopin műveiből" címmel
  9. ↑ (1962) „Magyar zeneművészek Olaszországban”. Film Színház Muzsika 6 (14), 603. o.   A hírlapíró idézi őt: "Programunk Erkel, Liszt, Bartók szerzeményiből, olasz operaáriákból és versekből állt" (az áriákat és verseket a művészcsoport többi tagja adta elő)
  10. ↑ (1963) „Magyar siker Bécsben”. Film Színház Muzsika 7 (37), 253. o.   "Két fiatal művész elbűvölte a bécsieket" Az Arbeiter Zeitung kritikája Gyarmati Vera és Katona Ágnes szonáta-estjéről a Pállfy-Palaisben
  11. ↑ (1968) „Gyarmati Vera”. Muzsika 11 (3), 151. o.   Interjú Gyarmati Verával. Idézet: "Hanglemezen – mint legtöbbször – Katona Ágnes kísér"
  12. ↑ Elhunyt Katona Ágnes zongoraművész. Parlando. Zenepedagógiai Folyóirat, 2019. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  13. ↑ Katona Ágnes. Hungaroton. [2019. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 30.)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Katona_Ágnes_(zongoraművész)&oldid=25749906”