Katolikus lelkiségi mozgalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Egy katolikus lelkiségi mozgalom olyan közösség, amely a római katolikus egyház tanítását követve, a szerzetesrendek és a különféle társulatok, egyesületek mellett újabb alternatívát kínálnak a katolikus hit megélésének területén.

Mai meghatározás szerint egy lelkiség, mozgalom olyan közösség, ahol

  • elsődlegesen világi hívek,
  • bizonyos nem-plébániai strukturáltsággal,
  • meghatározott lelki karizmát követve,
  • az egyetemesség egyfajta távlatával élik meg kereszténységüket.

A régebbi korokban elsősorban a szerzetesrendek és a különféle társulatok, egyesületek jelentettek alternatívát a hit megélésének területén. A mai idők hasonló új kezdeményezéseit általában „mozgalmak és lelkiségek” néven foglaljuk össze. A régebbi kezdeményezések az idők során jórészt intézményesültek, alkalmazkodtak a plébániarendszer által meghatározott szervezeti struktúrához. Egyes nagy múltra visszatekintő szervezetek eredeti lendületüket fölelevenítve maguk is az újonnan induló áramlatok mellé sorakoznak fel.

A lelkiségi mozgalmak jellemzői[szerkesztés]

  • emberi léptékű csoportokat létrehozva személyesség- és közösségélményt nyújtanak,
  • megtalálták az eszközöket ahhoz, hogy mély istentapasztalatra hívjanak és vezessenek egyszerre sok embert,
  • radikalitásukkal „versenyképessé” teszik a katolikus Egyházat a szektákkal és az új vallási irányzatokkal szemben, megújítva benne a kezdetekre jellemző elkötelezettséget,
  • általában hangsúlyozottan a világiakra építik evangelizációs munkájukat, ami egybeesik a II. vatikáni zsinat egyik fontos célkitűzésével,
  • sokszínűségük, sajátos feladatérzékenységük egyfajta „lelki választékot” jelent egy specializálódásra hajlamos korban: ki-ki megtalálhatja a maga lelki alkatának megfelelő hitkifejezési, apostolkodási formát.

Úgy is tekinthetők ezek a kezdeményezéseket, mint amelyek az utolsó egy-másfél évszázad társadalmi, lélektani, gondolkodásmódbeli változásainak, fejlődésének hatásait viselik magukon és fordítják le vallási nyelvre. Ilyen jellemzők például

  • a szabadság, az egyéniség értéke;
  • a hagyományos közösségek bomlásával párhuzamosan a szabad választáson alapuló közösségi elköteleződés felértékelődése;
  • a tágabb közösségért, az egész emberiségért való személyes felelősségvállalás.

Mindezekkel a jelenségekkel a plébániai lelkipásztorkodásnak is szembe kell néznie, amiben segítségére lehetnek a lelkiségi mozgalmak.

Struktúrájukat tekintve egyik oldalról némelyik mozgalom hasonlít a szerzetesrendekre (pl. harmadrendként, világi rendként kifejezetten azokhoz kötődik, vagy pedig keretein belül jön létre szerzetesi vagy ahhoz hasonló életforma); más oldalról nézve esetleg az egyesületekhez lehet hasonlítani őket. Lelkiségük és közösségeik mindig egy körülírható karizma, és többnyire a karizmát hordozó személy vagy személyek köré épülnek fel. Ezek a karizmák közösségenként egészen különfélék lehetnek: vannak, amelyek az apostoli munkára vagy az evangelizációra helyezik a hangsúlyt, mások esetében az imádság, engesztelés, közbenjárás kerül előtérbe.

Pápai megnyilatkozások[szerkesztés]

XVI. Benedek pápa 2006 pünkösdjére meghívta Rómába az egyházi mozgalmak és közösségek képviselőit. Ez volt a második ilyen jellegű esemény. A hozzájuk intézett beszédében, amelyben a találkozót rendkívüli eseménynek nevezte, úgy szólt róluk, mint akik „megmutatják, mennyire elevenen működik a Lélek Isten népében”. A Pápa szavai szerint a „mozgalmak az igaz élet szomjúságából születtek; minden szempontból az élet mozgalmai”. Hangsúlyozta a mozgalmak sokféleségét, amit Isten akar, ugyanakkor az egységet is, ami szintén isteni akarat. 1998 pünkösdjén, a Mozgalmak I. Világtalálkozóján – akkor még Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa – így vázolta fel az Egyház életének egy kezdettől fogva felfedezhető kettősségét: „létezik az egyházi életnek egy folyamatos és alapvető formája, amely az Egyház történelmi rendjének folytonosságát juttatja kifejezésre. Ugyanakkor a Szentléleknek léteznek mindig új megjelenési formái, amelyek mindenkor élővé és újjá változtatják az Egyház szerkezetét”. II. János Pál pápa mindezekkel az új közösségekkel kapcsolatban, az ő bátorításukra mondta, az Egyház egésze és az új közösségek közt fennálló mély harmóniára utalva: „Az Egyház maga is mozgalom.”

Katolikus lelkiségi mozgalmak[szerkesztés]

Katolikus lelkiségi mozgalmak a teljesség igénye nélkül, alapítás helye és ideje szerinti rendezésben:

név alapítás helye alapítás ideje fő tevékenység
Katolikus Cserkészek Világszervezete (International Catholic Conference of Scouting /ICCS/) - Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége Anglia 1920 az ifjúság katolikus erkölcsű nevelése a cserkészet módszereivel
Keresztény Munkásifjú Mozgalom (Jeunesse Ouvriere Chrétienne /JOC/ - Magyarországon a II. világháború előtt Katolikus Ifjak Országos Egyesülete /KIOE/) Belgium 1925 a munkásifjúság szellemi, anyagi támogatása, összefogása és érdekvédelme
Katolikus Shalom Közösség (Comunidade Católica Shalom) Brazília 1982 fiatalok evangelizálása
Unio Apostolica Cleri Franciaország 1862 papok és diakónusok összefogása és segítése
Bárka közösség (L’Arche) Franciaország 1964 család nélküli sérült emberek szolgálata
Hit és Fény (Foi et Lumière) Franciaország 1971 családban élő sérült emberek szolgálata
Emmánuel közösség (Communauté de l’Emmanuel) Franciaország 1972 az Egyház szolgálata és megújítása a Szentlélek erejének segítségével
Chemin Neuf közösség Franciaország 1973 feltámadás örömhírének hirdetése, keresztények képzése, helyi egyházi életben való aktív részvétel
Nyolc Boldogság katolikus közösség (Communauté des Béatitudes) Franciaország 1973 evangelizációt, a szegények megsegítése, az egység keresése Izrael népével és a keleti keresztényekkel
Élet Kenyere közösség (Communauté du Pain de Vie) Franciaország 1976 Oltáriszentség imádása, szegénységben élés, szegények segítése
Mária légió (Legio Mariae, Legion of Mary) Írország 1921 Szűz Máriás lelkületben imádkozás, karitatív tevékenység, lelki segítségnyújtás, evangelizálás
Tiszta Szívek mozgalma (Pure in Heart) Írország 2000 a római katolikus egyház erkölcsi tisztasággal kapcsolatos tanításainak megismertetése, népszerűsítése, különösen a középiskolás fiatalok körében, és az annak megélését vállalók segítése
Regnum Marianum Közösség Magyarország 1902, 1991 a gyerekek és a fiatalok természetes alapokon álló katolikus szellemű nevelése
KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom Magyarország 1935, 1988 az erkölcsi és szociális alapon nyugvó demokratikus magyar társadalom építésének elősegítése keresztény erkölcsi magatartásra nevelő, valamint kulturális tevékenységgel, és ifjúsági vezetőképzéssel
Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége (KALÁSZ) Magyarország 1936, 1989 a lányok katolikus keresztény szellemű erkölcsi nevelése
Bokor bázisközösség Magyarország 1945 hármas eszménye: adás, szolgálat, erőszakmentesség
Szeretetláng mozgalom Magyarország 1961 ima, engesztelés
Emmausz közösség Magyarország 1979 evangelizáció, lélek támogató és imaszolgálat
Szentjánosbogár közösség Magyarország 1980 fiatalok közösségépítése és a keresztény hit átadása
Hét Láng közösség Magyarország 1988 Isten imádása
Új Jeruzsálem közösség Magyarország 1997 ima, evangelizáció
Krisztus Légiója Kongregáció (Legio Christi) és Regnum Christi Apostoli Mozgalom Mexikó 1941 és 1959 evangelizáció, oktatás és lelki támogatás nyújtása
Kolping mozgalom (Das Kolpingwerk) Németország 1849 szociális problémák megoldása a keresztény szellemiségű nevelés által
Schönstatti apostoli mozgalom (Schönstatt Apostolische Bewegung) Németország 1914 a II. vatikáni zsinat szellemiségének életben tartása és a római katolikus egyházban annak életre váltása
Fokoláre mozgalom (Movimento dei Focolari) Olaszország 1943 párbeszéd lelkiségekkel, egyházakkal, vallásokkal, vallástalanokkal
Comunione e Liberazione Olaszország 1954 a hozzá csatlakozók keresztény nevelése és az Egyház küldetésében való együttműködés a modern társadalomban
Leánycserkészek Nemzetközi Katolikus Konferenciája (International Catholic Conference of Guiding /ICCG/) Olaszország 1965 a nemzeti leánycserkész szervezetek összefogása
Szent Egyed közösség (Comunitá di Sant'Egidio) Olaszország 1968 mindennapi munka és családi élet mellett a rászoruló, beteg, szenvedő emberek segítése, közös ima
Regina Pacis közösség (Comunitá Regina Pacis) Olaszország 1986 ima, betegek szolgálata, evangelizáció
Új Horizontok közösség (Nuovi Orizzonti) Olaszország 1991 a peremre szorult (pl. alkohol-, drogfüggő, prostituált) fiatalok segítése
Harmadik Világ Szegényeinek Szolgái Missziós Mozgalom (Misioneros Siervos de los Pobres del Tercer Mundo) Peru (olasz alapító) 1983 a legszegényebbek, különösen a gyermekek segítése és evangelizálása
Máriás papi mozgalom (Marian Movement of Priests) Portugália, Olaszország 1972 Szűz Máriás lelkületben, szorosabb egységre akarja vezetni elsősorban a papokat püspökükkel és a pápával
Opus Dei Spanyolország 1928 hit mindennapi körülmények közötti megélése, evangelizálás, lelki képzés
Cursillo (The Cursillo Movement) Spanyolország 1949 keresztény hit elmélyítése és megújítása
Verbum Dei missziós testvéri közösség (Fraternidad Misionera Verbum Dei) Spanyolország 1963 imádság, az Ige szolgálata és az evangéliumi élet tanúságtétele
Neokatekumenális Út (Neocatecumenale Iter) Spanyolország 1964 katolikus hit megismertetése
Serra International USA 1935 a papi és szerzetesi hivatások, a kispapok és papok támogatása
Antióchia közösség (Antioch Movement) USA, Ausztrália 1960 16-25 éves fiatalok plébániai közössége, egymást segítik hitük mindennapi megélésében, aktív részvétel a plébánia életében, fiatalok közt végzett evangelizáció
Katolikus karizmatikus megújulás (Catholic Charismatic Renewal) USA 1967 arra törekednek, hogy a Szentlélek megújítsa azokat a kegyelmeket, melyeket a keresztségben és a bérmálásban kaptak
Katolikus Akció (Actio Catholica) Vatikán 1922 tevékenységi köre mindazt magában foglalja, amire az Egyház apostoli küldetése szól
  • Az 1940-ben, Franciaországban alapított Taizéi közösség (Communauté de Taizé) ökumenikus alapon szerveződik, így egyetlen keresztény egyház fennhatósága alatt sem áll, de igen jó kapcsolatokat ápol mind a keresztény, mind a nem keresztény vallásokkal, így a katolikus egyházzal, és annak közösségeivel is. Eszmerendszerének középpontjában a kiengesztelődés áll.
  • Az 1949-ben, Pierre abbé katolikus pap által Franciaországban alapított Emmaüs közösség szintén ökumenikus alapon szerveződik, célja a társadalom legkiszolgáltatottabbjainak segítése.
  • Az 1957-ben, Joseph Wresinski katolikus pap által Franciaországban alapított ATD Negyedik Világ Mozgalom (Mouvement international ATD Quart Monde) is ökumenikus alapon szerveződik, célja a mélyszegénység felszámolása.

Szerzetesi karizmához kapcsolódó lelkiségek[szerkesztés]

Katolikus szerzetesi karizmához kapcsolódó mozgalmak a teljesség igénye nélkül, alfabetikus sorrendben:

név szerzetesi karizma alapítás helye alapítás ideje fő tevékenység
Bencés Obláció (Benedictine Oblates) bencések Olaszország 530 körül a világban Nursiai Szent Benedek Regulája szellemében élés
Ciszterci Obláció (Cistercian Oblates) ciszterciek Olaszország 530 körül monasztikus zsolozsmás élet gyakorlása a világban, illetve a saját ciszterci plébánián a feladatok, munkák ellátásában való segítés
Ferences világi rend (Ordo Franciscanus Saecularis) ferencesek Olaszország 1221 imádságos élet, szegények segítése, egyházközségben és a társadalomban végzett különböző szolgálatok
Keresztény Élet közössége (Christian Life Community) - korábban Mária kongregáció (Congregatio Mariana) jezsuiták Olaszország 1564, 1967 a római katolikus hit megélése Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatai alapján
Világban Élő Kármel karmeliták Franciaország 1452 a kármel szemlélődő lelkiségének megélése a világi hétköznapokban
Világi domonkos közösségek domonkosok Olaszország 1285 Szent Domonkos lelkiségének szellemében, a szemlélődés és apostolkodás megfelelő egyensúlyát megtartva élni a világban
Világi Kamilliánus Család (Lay Camillian Family) - Magyar Kamilliánus Családok Társasága Egyesülete kamilliánusok Olaszország 1995 a kamilliánus szerzetesek munkájának támogatása az egészségügy minden területén, Lellisi Szent Kamill szellemében

Családmozgalmak[szerkesztés]

Katolikus családmozgalmak a teljesség igénye nélkül, alfabetikus sorrendben:

név alapítás helye alapítás ideje fő tevékenység
Családok Jézusban közösség (Familien mit Christus) Németország 1985 házasságok, családok lelki támogatása, megújítása
Együtt Nagyasszonyunk Dicsőségére házasközösségek (E.N.D. - Equipes Notre-Dame) Franciaország 1938 házasságok, családok lelki támogatása
Házas Hétvége (Marriage Encounter) Spanyolország 1952 házaspároknak, papoknak és szerzeteseknek az egymással és közösségükkel való kapcsolatuk megújításához és elmélyítéséhez szükséges segítség nyújtása
Keresztény Családközösségek Nemzetközi Szervezete (International Confederation of Christian Family Movements /ICCFM/) - MÉCS Családközösségek (Christian Family Movement /CFM/ Hungary) Spanyolország 1967 plébániai alapon szerveződő, szentségi házasságban élő házaspárokból álló csoportok lelki támogatása

Az 1987-ben, Németországban alapított Új Életet a Családoknak (Team.F – Neues Leben für Familien) lelkiség ökumenikus alapon szerveződik a házasságok, családok lelki támogatása céljából.

Támogató szervezetek[szerkesztés]

Országos Lelkipásztori Intézet[szerkesztés]

A II. vatikáni zsinat a püspöki karok feladatának jelöli meg, hogy hozzanak létre "célszerűen kiválogatott plébániákkal együttműködő lelkipásztori intézeteket" - elsősorban az új társadalmi körülmények miatt - a papság képzésére. Az Országos Lelkipásztori Intézetet (OLI) 1989 tavaszán hozta létre Paskai László bíboros, prímás. Az Intézet célja, hogy támogassa és megújítsa a hazai pasztorációt. Létrehozta a Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózatát (HÁLÓ) és a Katolikus Ifjúsági Mozgalmat (KIM) az ifjúsági csoportok egymás közti kapcsolatának elősegítésére.

Magyar Katolikus Családegyesület[szerkesztés]

A magyar katolikus egyház a szakpasztorációs feladatok irányítását, koordinálását és felügyeletét szakpüspökökre bízva kívánja megoldani. A szakpüspökök az adott pasztorációs szakterületen összefogják az országos, egyházmegyei és mozgalmi szerveződéseket és velük együttműködve szolgálják a hitéletet. A családpasztoráció letéteményese a családpüspök, aki egyben a Magyar Katolikus Családegyesület (MAKACS) elnöke, amely munkáját elsősorban a technikai, gyakorlati feladatok megoldásával támogatja. A MAKACS szervezi, koordinálja és végrehajtja a családpüspök által kezdeményezett akciókat, projekteket, programokat, és elvégzi a kapcsolódó adminisztratív feladatokat; nem konkurense és nem alá vagy felé rendeltje bármely mozgalmi, plébániai, intézményi család-szervezetnek.

Források[szerkesztés]