Kategóriavita:Budapest 20. századi építményei

További bontás?

Azt hiszem, érdemes lenne ezt már tovább bontani, pl.

• Budapest 1901–1914 közti építményei
• Budapest 1914–1945 közti építményei
• Budapest 1945–1990 közti építményei
• Budapest 1990–2000 közti építményei

Pontosabban átfedés nélkül kellene az éveket meghatározni, tehát pl. vagy 1913-ig tartson az egyik és 1914-ben kezdődjön a másik, vagy pedig 1914-ig az egyik és 1915-ben a másik. Javaslatom: 1901–1914 (az 1914-es év első felében építhettek és átadhattak új építményeket, amelyek még kimondottan a békeidőkhöz tartoznak), 1915–1945, 1946–1989, 1990–2000 (minthogy a 20. század utolsó éve 2000, nem pedig 1999). – Vagy inkább szövegesen határozzuk meg az intervallumokat?

Vélemények? Ádám ✉ 2013. november 10., 13:50 (CET)

Én értem, hogy a történelmi korszakolás szerint szerint szeretnéd felosztani az építményeket is, de nem tartom túl jó ötletnek. Egyrészt az művészeti korszakolás nem mindig esik egybe a történelmivel, másrészt a kategóriát böngésző nem feltétlenül tudja, hogy az egyik kategóriában miért van X darab év, a másikban Y darab év. Én az évtizedenkénti bontást pártolom, de azt is csak addig, amíg nem lesz elég cikk az évenkénti bontáshoz. Azt viszont el kell dönteni, hogy mit veszünk alapul: az építkezés kezdetét, befejeztét vagy a kész épület átadását? Például itt van ez a szerencsétlen Bálna. Már kb. 2 éve kész, de csak tegnap voltam a megnyitóján. - Tündi ^vita 2013. november 10., 15:14 (CET)

Szerintem ennek a felosztásnak nem célja, hogy egybeessen a művészeti korszakolással, hanem a történelmi felosztással akartam összhangba hozni. – Az évtized viszont semleges, tárgyilagos felosztásnak tűnik, ezzel a magam részéről ki tudok egyezni.

Hogy mit vegyünk alapul? Biztos nem az építkezés kezdetét, de nem is az átadást, hanem a befejezést, hiszen itt magáról az épületről beszélünk, annak fizikai valójában. (Az átadás egyfelől elhúzódhat, vagy akár az építés teljes befejezése előtt is sor kerülhet rá, amint az pl. a Zeneakadémia felújításánál megfigyelhető – most is dolgoznak még a Liszt Ferenc téren –, de mindezek politikai, gazdasági, esetleg kulturális kérdések, amelyekbe itt nem kéne belemenni.) Ádám ✉ 2013. november 10., 15:43 (CET)

Ha nem kérdeznéd, magamtól eszembe sem jutna tovább bontani. Szerintem nem "kell" tovább bontani, de ha gondolod, természetesen nem ellenzem, hiszen van annyi cikk, ami ezt lehetővé tegye. Ebben az esetben szerintem is az a jó megoldás, ha nincs átfedés az években, vagyis ne legyen olyan év, amely két kategóriában is szerepel. Tündivel egyetértek abban, hogy a kategóriákban tájékoztató szövegre volna szükség, - sőt ezt már a századok szerinti kategorizáláskor (!) meg kellett volna tenni.

Pl. a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplom a 17. századi kat. alatt van, nyilván mert a templom elődjét (fából épült kápolnát) akkor építették, egy akkori kegykép tiszteletére. A mai kőtemplom alapkövét azonban a 18. század végén rakták le, az épületet még ugyanazon század végén átadták (de elhúzódhatott volna az átadás pl. 1801-re is). Ha ezt vesszük alapul, akkor az épület 18. századi. Csakhogy "A templom mai alakját az 1943-1944-es bővítéssel nyerte el...", ez a része tehát 20. századi. A dolgot bonyolítja (szerintem), hogy ha a cikk forrása a templomot - a régi fakápolna miatt, és/vagy azért, mert az eredeti kegykép, ami ma is ott van, mondjuk így: a templom "szellemi" alapja -, 17. századinak tartja, akkor nekünk is annak kell mondanunk és kategorizálnunk. Ezzel pedig becsapjuk magunkat. (Ennél régebbi és bonyolultabb építéstörténetek is vannak, pl. a Mátyás-templom).

Én tehát még a századok szerinti bontást sem tartottam volna jó ötletnek akkor, ha nem írják le pontosan a kategorizálási szempontot. A történelmi korszakok szerinti vagy az évtizedek szerinti felosztás kérdése egyaránt lehetséges, erről nem tudok mit mondani. – Vadaro ^vita 2013. november 11., 17:47 (CET)

Az enwikin ezt úgy oldják meg, hogy nem építésről, hanem alapításról beszélnek. Egy templom esetében ez oké is, hiszen a templomot, egyházközséget megalapították valamikor, de attól még az ezt kiszolgáló épület változhatott is az idők folyamán. A kérdés, hogy pl. templomok esetében mit kategorizálunk: az épületet vagy az egyházközséget vagy mást? Kávéháznál mit kategorizálunk: az épületet, amiben a kávéház van, és ami lehet akár 17. századi is, míg a benne székelő kávéház csak a 19. században került oda? A vegyes épületekkel (pl. Mátyás-templom) pedig azt kellene csinálni, hogy minden releváns évszázadba berakni. De ha van jobb ötlet, mondjátok. - Tündi ^vita 2013. november 11., 19:02 (CET)

Ha az enwiki-n erről korábban megállapodtak és tartják is hozzá magukat, akkor jól teszik. De egy ilyen megállapodás nyilván nem korlátozódhat a főváros építményeire, hanem kiterjed általában az építmények kategóriáira. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, illetve jogelődjét is a 20. században alapították, tehát intézménykét kategorizáljuk, illetve ha kell: "A 20. században alapított intézmények" ("... kávéházak"). A ma könyvtári központként szolgáló Wenckheim-palota viszont a 19. században épült. Az itteni téma természetesen csakis az utóbbiról szól. Amikor egy szócikk egyszerre az építmény rendeltetéséről ("használójáról") és magáról az építményről is részletesen ír, akkor szerintem a cikket mindkét kategória alá be kell tenni (...intézmények és ...építmények.) --Vadaro ^vita 2013. november 11., 20:20 (CET)