Ugrás a tartalomhoz

Kasztíliai nacionalizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kasztílianista munkáspárti zászló az ún. Estrelladó-val

A kasztíliai nacionalizmus vagy kasztílianizmus (spanyolul: nacionalismo castellano vagy castellanismo) egy baloldali nacionalista ideológia és politikai-társadalmi mozgalom Spanyolországban.[1] Fontos megjegyezni, hogy nem azonos magával a spanyol nacionalizmussal, jóllehet utóbbi sarokköve egyebek mellett a kasztíliai spanyol nyelv.[2] A kasztíliai nacionalisták legfőbb elve, hogy Kasztília nem a hagyományos értelemben vett spanyol nemzet, hanem attól független nemzet, mivel a spanyol nacionalizmus ideológiája Madrid vezető, olykor felsőbbrendű szerepét helyezi előtérbe.

A kasztíliai és spanyol nacionalizmus között olykor kifehéredett a határ, főleg amikor a kasztíliai nacionalisták szembekerültek a baszk és katalán nacionalistákkal. A kasztíliai nacionalizmus általában nincs ellene más nacionalista mozgalmaknak és nemzeteknek Spanyolországban, szemben a madridi spanyol nacionalizmus, amely jobboldali, rendszerint minden más nemzet és etnikai csoport létét tagadja, központosított Spanyolországot akar és megszüntetni minden nemzetiségi, autonómia vagy nyelvi jogot.

Manuel Azaña, a Második Spanyol Köztársaság elnöke maga is kasztíliai nacionalista volt.[3]

Spanyolország nagyon aktív kasztílianista párt és egyesület van, közülük a legnagyobb a Kasztília Párt vagy Közös Föld párt (Partido Castellano-Tierra Comunera).[4]

A kasztíliai nacionalisták gyakran még Kasztília függetlenségét is követelik Spanyolországtól.

Történelmi háttér

[szerkesztés]
Manuel Azaña

Számos nacionalista a mozgalom eredetét a 16. századra vezeti vissza: 1521-ben zajlott az ún. comunerók felkelése Kasztíliában V. Károly abszolutizmusa ellen.[5] A modern kasztíliai nacionalizmus a 19. században alakult ki, amelynek oka a Kasztília és Katalónia közötti társadalmi és gazdasági ellentétek, többek között a liszt árának emelkedése, amelyben az ágazatban jelentős érdekeltséggel bíró katalán burzsoáziának is szerepe volt.[6]

Ugyanakkor a madridi centralizmus negatívan érintett számos kasztíliai régiót, kiváltképp a peremvidékeken, így a centralista berendezkedés jóformán csak a fővárosnak tett jót, emiatt is különült el élesen a kasztílianizmus a spanyol nacionalizmustól.

A kasztílianizmus napjainkban

[szerkesztés]
Függetlenségpárti kasztílianista graffiti

A történelmi Kasztília ma alapvetően Kasztília és León valamint Kasztília-La Mancha autonóm közösségekre oszlik.[7] A kasztílianisták célja ezért egy Nagy-Kasztília létrehozása, amely magában foglalná a történelmi régiókat.[8] Támogatják ugyanakkor León kiválását és autonóm közösségé szerveződését, amely reményeik szerint elősegítheti céljaikat.[9] Nagy-Kasztília ugyanakkor nemcsak a történelmi Kasztília egyesülését jelentené, mert a kasztíliai nacionalisták ennek részének tekintik Kantábriát, Madrid autonóm közösségét és La Rioját, ahol szintén külön regionális nacionalizmusok vannak (lásd kantábriai nacionalizmus). Továbbá olyan területek megszerzését is akarják a kasztíliai nacionalisták, amelyek ma Aragónia, Valencia és Andalúzia részei.[10][11] Effajta követelések konfliktusok forrásai baszk, andalúz, valenciai és aragón nacionalistákkal.[9]

La Manchának szintén van saját regionális nacionalizmusa, amely inkább különálló autonóm közösséget szeretne a régióban, Kasztíliától függetlenül.[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Óscar Estaire Cabañas: Casi medio siglo de reivindicación y fiesta en Villalar. El Español, 2023. április 23. (Hozzáférés: 2026. április 29.)
  2. (2005) Spanish nationalism”. Ethnicities 5, 17–18. o.
  3. El discurso de don Manuel Azaña. Eaj PNV, 2005. október 6. (Hozzáférés: 2026. április 29.)
  4. Tierra Comunera se refundará en enero como Partido Castellano. ABC Toledo, 2008. december 23. (Hozzáférés: 2026. április 29.)
  5. Arroyal, León de. Caso González, ed. Cartas económico-políticas. Oviedo: Universidad de Oviedo (1971. május 1.)
  6. Núñez Seixas, Xosé M.. Recensiones. Historia Contemporánea (11). Bilbao: Universidad del País Vasco, 277–278. o. (1994)
  7. Brenda Valverde: Por qué Castilla-La Mancha tiene un guion en su nombre y Castilla y León no. El País, 2020. május 31. (Hozzáférés: 2026. április 29.)
  8. 1. Consideraciones históricas sobre la territorialidad de Castilla. Asociación Castilla. (Hozzáférés: 2026. április 29.)
  9. 1 2 Apoyo de ASCCAS a la asociación Conceyu País Llionés. Asociación Castilla, 2021. április 19. (Hozzáférés: 2026. április 29.)
  10. La cuestión de Albacete. Asociación Castilla. (Hozzáférés: 2026. április 29.)
  11. La Asociación Socio-Cultural Castilla es un colectivo de ciudadanos que defiende la recuperación de la unidad política y cultural de Castilla dentro de España. Asociación Castilla. (Hozzáférés: 2026. április 29.)
  12. Mario de las Heras: El minoritario regionalismo manchego que va de la mano del independentismo radical vasco. El Debate, 2025. május 1. (Hozzáférés: 2026. április 29.)