Kaszr-i -Sirin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Kaszr-i -Sirin
همایش هیئت های فعال در عرصه خدمت رسانی در قصر شیرین که به همت جامعه ایمانی مشعر برگزار گشت Iran-Qasr-e Shirin 01.jpg
Közigazgatás
Ország Irán
Jogállás város
Népesség
Teljes népesség18 473 fő (2016) +/-
Tszf. magasság363 m
Világörökségi adatok
KritériumokUNESCO 1997. MÁJUS 22
Elhelyezkedése
Kaszr-i -Sirin (Irán)
Kaszr-i -Sirin
Kaszr-i -Sirin
Pozíció Irán térképén
é. sz. 34° 30′ 56″, k. h. 45° 34′ 45″Koordináták: é. sz. 34° 30′ 56″, k. h. 45° 34′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszr-i -Sirin témájú médiaállományokat.

Kaszr-i -Sirin (Qasr-e Chirin, újperzsa nyelven قصرشيرين) város Iránban, Kermanshah tartományban. A nevének jelentése a szépség vára.

Fekvése[szerkesztés]

Teherántól 761 km-re fekvő település.

Története[szerkesztés]

A település már az ókorban is nagy forgalmú csomópont volt. Itt tartották pihenőjüket a Bagdad-Hamadán úton Mezopotámia felé tartó tevekaravánok. Virágkorát azonban a Szasszanida-korban élte. Később arabok, törökök és kurdok egymást váltva fosztogatták.

A 19. század elején a város északi részén erődöt építettek, hogy ezzel biztosítsák a Kerbalába tartó zarándokseregek és a város békéjét.

Műemlékek[szerkesztés]

A várostól északkeletre található műemlék a Csahar Kapu (Chahar Qapu), a szasszanida kor egyik templomának maradványa látható. Északabbra viszont II. Khosro király (590-628) várának romjai láthatók, melyet a király még hitvese Sirin számára épített, vagy a Ban Qal'eh nevű kőtömb és a karavánszeráj maradványai.

A helyszín az UNESCO 1997. május 22-i indikatív listáján szerepelt.

Legutóbbi ásatások:

A Qasr-e Chirin helyszínét először 1891-ben, majd 1910-ben tárták fel.

A 2006-ban végzett ásatások az Uruk-időszakból (ókori mezopotámiai civilizáció) származó agyagokat fedezték fel. Az ásatások során minden korszak nyomai megtalálhatók a Méd-Elamit időszak, az Achaemenid periódus3 óta.

A negyven kilométer hosszú falat, amelyet Khosro Parviz épített a város védelmére, ugyanazon ásatások során fedezték fel. Ez a fal túlmutat az Irak határán. A Sassanid-időkben ásott csatorna Irakban végződik. Az Alvand-folyó vize egy áron keresztül Irakba vezetett. A stukkóval borított kőcsatornát az öntözés területén végzett építészet egyik remekművének tartják.

Források[szerkesztés]

  • M. Streck: Ḳaṣr-i Shīrīn. In: Martinus Theodorus Houtsma (Hrsg.): E. J. Brill's First Encyclopaedia of Islam, 1913–1936. Band 4. Brill, Leiden 1993, ISBN 978-90-04-09790-2, S. 804 ff. (englisch, eingeschränkte Vorschau in der Google-Buchsuche).