Kasari (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kasari
Kasari jõgi, 2007.jpg
Országok Észtország
Földrajzi adatok
Hossz114,5 km
Vízgyűjtő terület3213,1 km²
Torkolat Matsalui-öböl
é. sz. 59° 07′ 15″, k. h. 24° 40′ 14″Koordináták: é. sz. 59° 07′ 15″, k. h. 24° 40′ 14″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasari témájú médiaállományokat.

A Kasari folyó Észtország nyugati részén. Rapla megyében, a Kohila községhez tartozó Rabivere falutól nyugatra ered és a Rigai-öbölhöz tartozó Matsalui-öbölbe torkollik Pärnu megyében, Matsalu falunál.

Nevének eredete[szerkesztés]

A folyó, akárcsak a környező település, illetve az ottani uradalom Kasari Baranoff (eredetileg Kasjan, németül Kasargen) tatár katonai parancsnokról kapta a nevét. Az 1628-ban elhunyt katona a svéd királyok oldalán harcolt. Szolgálataiért kapta III. János svéd királytól a mai Kasari körüli földeket, majd később II. Gusztáv Adolf svéd királytól kapott földeket és falvakat a mai Marjamaa község területén.

Jellemzői[szerkesztés]

A folyó hossza 114,5 km, vízgyűjtő területe 3213,1 km². Az átlagos éves vízhozama a torkolatnál 25–30 m³/másodperc. Esése enyhe, a forrástól a torkolatig 65 m. Az átlagos esése 0,58 m, az alsó folyáson közel nulla a folyó esése.

Számos mellékvízzel rendelkezik. Legjelentősebb mellékfolyói a Vigala, a Liivi, a Tuudi, a Luitse, a Vardi folyók, valamint a Konnaveski az Ellamaa patakok.

A középkortól a folyónak csak a felső folyása volt Kasari néven ismert. A régi térképeken a mai folyó alsó folyását valószínűleg Liivi folyó néven jelölik. A folyó folyamatosan töltötte fel a Matsalui-öböl melletti mocsaras részt. Így a folyó alsó folyásának korábbi helyéről nincsenek pontos ismeretek. A folyót csak 1980-tól nevezik Kasari néven a forrástól a Matsalui-öbölig.

A sok lerakódott hordalék miatt a torkolat előtti szakasza elmocsarasodott és a folyó medre az évszázadok során jelentősen módosult. A torkolatba szállított hordalék miatt Észtország egyik legnagyobb folyódeltája alakult ki a Kasari torkolatánál.

Az ártér agyagos és mészköves talajai miatt áradáskor a visszamaradt víz nem tudott elszivárogni, ezért az elmocsarasodás volt jellemző. Később sok helyen szabályozták a folyót. Már 1975-ben 78%-ban mesterségesen kialakított, kotort mederben folyik, főleg az alsó szakaszán.

A folyó vizét két vízmű is hasznosítja, az egyik Lihula falunál, a másik Matsalu falunál található.

Tavasszal kiterjedt áradások jellemzőek. Nagy árterek szegélyezik a folyót, amelyeket erdős ligetek, a torkolat felé rétek és mocsarak borítanak.

A folyó torkolatától 17,5 km-re található egy 1924-ben üzembe helyezett hidrográfiai állomás, amelyet 2006-ban automatizáltak.[1]

A folyó első hídja[szerkesztés]

Az 1905-ben megnyitott vasbeton híd

Az áradások miatt nehézkes volt a folyón való átjutás. Ezért elsőként 1900-ban vetődött fel egy állandó híd létesítése. Végül 1904-ben építette meg egy belga cég és 1905-ben nyitották meg Kasari falunál a folyón, valamint az árterén keresztülvezető 308 m hosszú és 7 m széles vasbeton hidat.[2] Építésekor ez volt a leghosszabb vasbeton híd Európában. 2006-ban felújították, ennek részeként éjjeli díszkivilágítást kapott. 1990-ig volt használatban. A műemléki védettségű híd napjainkban gyalogos hídként funkcionál. A járműforgalom a régi hídtól pár száz méterre haladó új hídon folyik, amelyen a Tallinn és Saaremaa közötti főút halad keresztül.

Élővilága[szerkesztés]

A Kasari folyó torkolata és az alsó szakasza a Matsalui természetvédelmi területen fekszik, annak a fő vízfolyása. Áradáskor a víz a nemzeti park teljes területének a negyedét is elönti. Ezen a területen, a folyó torkolatánál mintegy 4 ezer hektáros rét található, amely a folyó élővilágának fontos része. Ez a terület tízezer vízimadárnak az otthona a tavaszi áradások idején. Az áradáskor leülepedett, tápanyagban gazdag hordalék táplálja a rétek növényzetét. A réteken helyenként a kiszáradás jelent problémát. Ez az 1920-as, 1930-as, valamint az 1990-es években végzett lecsapolások eredménye, amit a takarmánytermelés (széna) érdekében végeztek. Ezek a beavatkozások a fűz és az algák elterjedéséhez vezettek.

A madárvilága mellett halakban is gazdag. A nemzeti park területén, a Kasari folyó közelében három madármegfigyelő torony található: Penijõe és Kloostri településeknél, valamint a Suitsu kilátótorony (Suitsu vaatetorn) a Kasariba ömlő Tuudi folyó közelében.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kasari hüdromeetriajaam | (észt nyelven). Riigi Ilmateenistus. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  2. Kasari River and historic bridge, Estonia (angol nyelven). Visitestonia.com. [2020. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  3. Luht (észt nyelven). www.matsalu.ee. [2020. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

Források[szerkesztés]