Karácsonyi János
| Karácsonyi János | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1858. december 15. Gyula |
| Elhunyt | 1929. január 1. (70 évesen) Nagyvárad |
| Ismeretes mint | történetíró |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Jelentős munkái | Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsonyi János témájú médiaállományokat. | |
Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1.) magyar történész, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
Életútja[szerkesztés]
Karácsonyi János szülei id. Karácsony János (1825–1898) örmény származású szűcsmester[1][2] és Papp Terézia (1832–1916) voltak.[3] Római katolikus teológiai tanulmányait Budapesten végezte. 1882-ben szentelték pappá. A nagyváradi püspöki líceumban az egyháztörténet és egyházjog tanára.
1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1904-ben rendes tagja, 1927-ben pedig az MTA III. nyelvtudományi és szépirodalmi osztályának rendes tagja[4] lett.
1904–45-ben a budapesti egyetem hittudományi karának tanára, 1905-től nagyváradi I. számú őrkanonok, 1916-ban vovádriai címzetes püspökké, 1923-ban nagyváradi I. számú nagypréposttá nevezték ki.[5] 1928-29 között ő irányította az Erdélyi Katolikus Akadémia alapszabályának összeállítását. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak.
Munkássága[szerkesztés]
A Századok budapesti történelmi szakfolyóirat munkatársa, cikkeit közölte a Pásztortűz (1925), a Vakációi Levél (1926-27). Tudásban, módszerben és termékenységben nemzedékének egyik kiemelkedő történetírója.
Tárgyilagos oknyomozással szólt hozzá a magyar és székely eredetkérdés, a honfoglalás, a nemzetségek problémájához vagy középkori okleveleink forráskritikájához, az Árpád-házi királyok birtokviszonyaihoz; a történelmi személyiségek közül Géza fejedelemről, I. István és I. László, valamint Kun László magyar királyokról, az árgyesi püspökség történetéről, Hunyadi Jánosról és II. Rákóczi Ferencről értekezett. Ő döntötte meg véglegesen a Szilveszter-bulla hitelességét.
.jpg)
Egyesületi tagságai[szerkesztés]
- a Szent István Akadémia rendes tagja
- a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság választmányi tagja
- a Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja
- a Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja
- az Országos Régészeti és Embertani Társulat választmányi tagja
- a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja
- a biharmegyei és nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet alelnöke
- a budapesti tudományegyetem hittudományi karának doktora
- Az MTA tagja (levelező tag: 1896. május 15, rendes tag: 1904. május 13)
Művei[szerkesztés]
- Mese-e vagy valóság? Turul, 8, 1890
- Magyarország és a nagy nyugati egyházszakadás. Nagyvárad, 1885
- Szent Gellért, csanádi püspök élete és művei. Budapest, 1887
- Szent-István király oklevelei és a Szilveszter-bulla : diplomatikai tanulmány. Budapest, 1891
- Békésvármegye története. I-III. Gyula, 1896
- Oklevélkivonatok a szentmiklósi és óvári gróf Pongrácz család levéltárából. Történelmi Tár, 1896
- Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ősei. Turul, 15, 1897
- A puszta-szeri monostor kegyurai. Budapest, 1897
- A báró Wesselényi család eredeti czímere. Turul, 17, 1899
- Az aranybulla. Budapest, 1899
- A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-III. Budapest, 1900–1904
- Hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. Budapest, 1902
- Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. (Borovszky Samuval) Budapest, 1903 Online
- A székelyek eredete és Erdélybe való letelepítése
- Szent István oklevelei és a Szilveszter-bulla
- Szent István király élete. Budapest, 1904
- Az első Lónyaiak. Budapest, 1904
- A székelyek eredete és Erdélybe való települése. Budapest, 1905
- Hogyan lett Szent István koronája a magyar szent korona felső részévé. Budapest, 1907
- Kik voltak s mikor jöttek hazánkba a böszörmények vagy izmaeliták?. Budapest, 1913
- A moldvai csángók eredete. Századok, 1914
- Szent László meghódítja a régi Szlavóniát. Budapest, 1916
- Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad, 1915; Harmadik kiadás. Veszprém, 1929
- The Historical Right of the Hungarian Nation to its Territorial Integrity. Budapest-London-New York, 1920 Online
- Szent Ferenc rendjének története Magyarországon. I-II., 1922
- A magyar nemzet honalapítása 896-997-ig, 1924
- A magyar nemzet őstörténete 896-ig, Nagyvárad, 1924
- Gróf Mailáth Gusztáv, Erdélyi püspök származása. Kolozsvár, 1925
- Szent Gellért csanádi püspök és vértanu élete. Budapest, 1925
- A magyar nemzet honalapítása 896-997-ig. Nagyvárad, 1925
- A magyar nemzet áttérése a nyugati kereszténységre 997-1095. Nagyvárad, 1926
Emlékezete[szerkesztés]
- Karácsonyi János Honismereti Egyesület (Békéscsaba, 1991–)[6]
- Névadója a gyulai Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium nevű intézménynek
- Gyulán utcát is neveztek el róla
- Nagyváradon utcát neveztek el róla (ma Olimpiadei utca)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11900-121484-43?cc=1542666&wc=M6WK-QPD:101519101,101911501
- ↑ Örmény családnavek - Karácsonyi
- ↑ https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11900-120297-46?cc=1542666&wc=M6WK-QPD:101519101,101911501
- ↑ Újság. 1927. márc. 1. Online elérési útvonal: adtplus.arcanum.hu
- ↑ Ezt írták ezzel kapcsolatban: Annak idején elsőnek jelentettük hogy dr Karácsonyi János címzetes püspököt fogják kinevezni nagyváradi nagypréposttá. A pápai kinevezés tegnap érkezett Nagyváradra. Ellenzék, 1923. január 11. Elérési útvonala: adtplus.arcanum.hu
- ↑ Karácsonyi János Honismereti Egyesület
Források[szerkesztés]
- Csánki Dezső: K. J. Századok, Budapest, 1929/1–3.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
- W. Gy. (Walter Gyula): Karácsony János megírta Erdély történetét. Pásztortűz 1928/22.
- Enciclopedia istoriografiei românești. Szerk. Ștefan Ștefănescu, 1978. 188.
- Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 340. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
- Karácsonyi János munkássága1. Honismeret. 2001/4. sz.
- Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig (Veszprém, 1929) (MEK)
| A Szent Korona |  | |
|---|---|---|
| Magyar koronázási jelvények | ||
| Neves kutatói | Alföldi András · Altenburger Gusztáv · Bertényi Iván · Franz Johann Joseph Bock · Decsy Sámuel · Deér József · Gerevich Tibor · Hampel József · Ipolyi Arnold · Karácsonyi János · Katona István · Koch Sándor · Kocsis István · Nyikogyim Pavlovics Kondakov · László Gyula · Lovag Zsuzsa · Oberschall Magda · Péri József · Polner Ödön · Révay Péter · Schwarz Gottfried · Szelényi Károly · Szvetnik Joachim · Timon Ákos · Tóth Endre · Tóth Zoltán József · Váczy Péter · Vajay Szabolcs · Varga Tibor · Varjú Elemér | |
.svg){kind=small}
