Karulai Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karula Nemzeti Park
(Karula rahvuspark)
IUCN kategória: II (Nemzeti park)
Dombvidék a nemzeti park területén
Dombvidék a nemzeti park területén
Ország Észtország
Elhelyezkedése
  • Valga község
  • Antsla község
  • Rõuge község
Terület123,64 km²
Alapítás ideje 1993
Elhelyezkedése
Karula Nemzeti Park (Észtország)
Karula Nemzeti Park
Karula Nemzeti Park
Pozíció Észtország térképén
é. sz. 57° 43′ 00″, k. h. 26° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 57° 43′ 00″, k. h. 26° 30′ 00″
Karula Nemzeti Park weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karula Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A Karulai Nemzeti Park (észtül: Karula rahvuspark) Észtország déli részén, Võru és Valga megyében található nemzeti park. 1979-ben tájvédelmi körzetként hozták létre, 1993 óta pedig Észtország legkisebb nemzeti parkja.[1]

Földrajza[szerkesztés]

1979-ben tájvédelmi körzetként hozták létre, 1993 óta nemzeti park. Területe 11 097 hektár, amely a Karulai-dombság mintegy harmadát fedi le. A felszínt döntően a jégkorszakok idején a jégtakaró alakította ki. Legmagasabb pontja a 137 m magas Rebasejärve Tornimägi. A nemzeti park tájai változatosak. A terület 70%-át borító erdők mellett számos kisebb láp, 38 tó, valamint számos tó és patak található. A legnagyobb tó az Ähijärv, amelynek vízfelülete 176,2 hektár.

A terület főként a korábbi Karula községet foglalja magába, ahol a vidéki hagyományok megmaradtak. Ma körülbelül 200 ember él állandóan a nemzeti park határain belül, akik leginkább a dél-észt võro dialektust beszélik anyanyelvükként. A nemzeti park területén 157 történelmi gazdaság található, amelyek közül néhányat szépen felújítottak.[2]

Flóra[szerkesztés]

A Karulai Nemzeti Parkban 431 különféle edényes növényfaj található, ezek közül néhány orchidea és holdruta jaj a fokozottan védett fajok közé tartozik.[3] Vannak olyan gombafajok, amelyek Észtországban ritkák, például a különféle galócák és tejlebenyek.

Fauna[szerkesztés]

Eddig tizenegy különböző pontyfélét azonosítottak a Karulai Nemzeti Parkban. Számos más édesvízi hal is előfordul itt, például a vágó csík nagyobb populációja. A nemzeti park 13 különböző darázsfajáról és kilenc hangyafajáról is ismert. Területén 157 madárfajt figyeltek meg, köztük a halászsas, a békászó sas, a haris és a fekete gólya a legjelentősebb.

A nemzeti park 42 emlősfajt sorol fel, köztük az északi késeidenevér, a vízi denevér és a durvavitorlájú törpedenevér a jelentősebb, a tavi denevér és az európai vidra különleges védelmet élvez.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Protected Planet | Karula Rahvuspark. Protected Planet. (Hozzáférés: 2021. április 2.)
  2. Karula National Park | Kaitsealad. kaitsealad.ee. (Hozzáférés: 2021. április 2.)
  3. Nature | Kaitsealad. kaitsealad.ee. (Hozzáférés: 2021. április 2.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nationalpark Karula című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.