Karsai László (történész)
| Karsai László | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1950. szeptember 20. (73 éves) Budapest |
| Ismeretes mint | történész |
| Állampolgárság | magyar |
| Házastárs | Kelemen Éva |
| Szülei | Karsai Elek |
| Gyermekek |
Karsai Dániel Karsai Péter |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Kutatási terület | a holokauszt története |
| Tudományos fokozat |
doktori (1978) PhD (1992) MTA doktori (2014) |
| Munkahelyek | |
| Szegedi Tudományegyetem, Jelenkortörténeti Tanszék | egyetemi tanár |
| MTA Történettudományi Intézet | kutató, 1987–1994 |
| Jelentős munkái | Holokauszt, 2001 |
| Akadémiai tagság | MTA doktora, 2014 |
| Hatással volt | Karsai Elek |
Dr. Karsai László (Budapest, 1950. szeptember 20.[1] – ) magyar történész, egyetemi tanár, a holokauszt magyarországi elismert kutatója.
Tanulmányai, kutatásai[szerkesztés]
Karsai László Karsai Elek történész fiaként született, Karsai György testvére. Az ELTE BTK-n tanult történelmet 1970-től 1975-ig. 1975-től 1987-ig, majd 1994 óta napjainkig[2] a JATE BTK új- és legújabbkori történeti tanszékén tanít[1] 1987-től 1994-ig az MTA Történettudományi Intézetének kutatója.[2] 1999-ben Széchenyi ösztöndíjas. Doktorátusát 1978-ban szerezte meg.[2] 1992-től PhD fokozattal (dolgozata: A cigány holokauszt Magyarországon),[2] 1999 óta egyetemi tanári címmel rendelkezik.[1] 2014-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora (disszertáció címe: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz).[2]
Kutatási területe a magyarországi cigánykérdés, valamint a holokauszt története.[1]
Magánélete[szerkesztés]
1975-ben házasodott össze Kelemen Évával, aki 2013-ban hunyt el. Két gyermekük született: Karsai Dániel (1977, alkotmányjogász), és Karsai Péter (1980).[1]
Főbb művei[szerkesztés]
- A Szálasi-per (Karsai Elekkel, 1988).[1]
- Kirekesztők. Antiszemita írások 1881–1992, 1992.[1]
- A cigánykérdés Magyarországon 1919–1945, 1992.[1]
- Befogadók. Írások az antiszemitizmus ellen 1882–1993, 1993.[1]
- Az Endre–Baky–Jarosi-per (Molnár Judittal, 1994).[1]
- Holokauszt, 2001.[3]
- A magyar Quisling-kormány. Sztójay Döme és bűntársai a népbíróság előtt, 2004.[3]
- Szálasi Ferenc – Politikai életrajz. Budapest, Balassi Kiadó, 2016.
- Szálasi Ferenc naplói (1942–46) Tények és tanúk sorozat. Közreadjaː Karsai László. Magvető Kiadó, 2016
Díjai[szerkesztés]
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005)[4] ― 2016-ban visszaadta.
- Radnóti Miklós antirasszista díj (2020)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 814. o.
- Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszék. [2016. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 14.)
- Holokausztvita a Kuruc.infon. Kuruc.info, 2010 (Hozzáférés: 2016. február 14.)
- Karsai-Ungváry vita: kik a vidéki zsidóság eltűnésének fő felelősei?. hvg, 2011. május 17. (Hozzáférés: 2016. február 14.)
- Karsai László: Zuroff visszaél Wiesenthal nevével. hvg, 2012. július 11. (Hozzáférés: 2016. február 14.)
- Holokausztkurzus: lehet-e hasznos, ami kötelező?. hvg, 2015. június 3. (Hozzáférés: 2016. február 14.)
- Vonyó József opponensi véleménye Karsai László Szálasi Ferenc - Politikai életrajz című művéről. MTA, 2016
További információk[szerkesztés]
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–.
|
