Karl Friedrich Rammelsberg
| Karl Friedrich Rammelsberg (Carl Rammelsberg) | |
 | |
| Született |
1813. április 1.[1][2][3] Berlin[4] |
| Elhunyt |
1899. december 28. (86 évesen)[1][2] Berlin |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Humboldt Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Friedrich Rammelsberg témájú médiaállományokat. | |
Karl Friedrich Rammelsberg (Berlin, 1813. április 1. – 1899. december 28.) német kémikus.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
Előbb gyógyszerészetet, később kémiát tanult. 1846-ban a kémia tanára, 1874-től fogva pedig a II. kémiai laboratórium igazgatója volt Berlinben. Számos munkálatai révén legfőképpen a mineralógiai kémiában szerzett kiváló érdemeket.
Önálló művei[szerkesztés]
- Handbuch der Mineralchemie (2. kiad. 1875, pótlék ehhez: 1886 és 1885)
- Lehrbuch der Stöchiometrie (1842)
- Leitfaden für die qualitative (1885) und quantitative chemische Analyse (1886)
- Lehrbuch der chemischen Metallurgie (1865)
- Handbuch der krystallographisch-physikalischen Chemie (1881-1882)
- Grundriss der anorganischen und organischen Chemie (1881)
- Elemente der Krystallographie für Chemiker (1883)
- Die chemische Natur der Mineralien (1886)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
|
