Karikó Teréz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karikó Teréz
Kariko Terez.jpg
Életrajzi adatok
Született 1932. március 31. (87 éves)
Budapest
Pályafutás
Műfajok opera
Hangszer ének
Hang szoprán
Díjak Liszt Ferenc-díj
Tevékenység opera-énekesnő
A Wikimédia Commons tartalmaz Karikó Teréz témájú médiaállományokat.

Karikó Teréz (Budapest, 1932. március 31.) Liszt Ferenc-díjas operaénekes (drámai szoprán) „Az igazi tehetség olyan, mint a forrás, leküzdve minden akadályt fölbugyog a titokzatos mélyből, hogy csodáival elkápráztassa a szépre szomjas halandókat.” (M.T.)[forrás?]

Életpályája[szerkesztés]

1932. március 31. éjjelén született Budán, gyermekkorát is itt töltötte. A festői környezet, a Szemlőhegyi-barlang varázslatos világa nagy hatást gyakorolt képzeletére. Iskolai tanulmányai során már korán felismerték különleges tehetségét, énekhangjának szépségét; számos énekversenyen indult, sikerrel.

Énektanulmányait 1956–1960 között a Zeneakadémián, az opera tanszakon végezte Lendvai Andor, majd Hoór Tempis Erzsébet tanítványaként. Énektudása tökéletesítését 1959–60-ban állami ösztöndíjjal Rómában folytatta, a Santa Cecilia Akadémián, Salvatore di Tommasonál, Tito Schipa irányításával. Hangját a pályakezdő Callaséhoz hasonlították, és szerződésajánlattal (opera- és film-) próbálták Rómában marasztalni, ám ő – magánéleti okokból (hogy elváljon férjétől, Breitner Tamás karmestertől) – mégis visszatért Magyarországra. Idehaza Vaszy Viktor, a kiváló karmester, zeneszerző és színházszervező megkeresésére az 1960–61-es évadtól a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött.

Szegeden Desdemona és Tatjana szerepében debütált, kirobbanó sikerrel. Ezt követően opera-főszerepek sora várta, s rövidesen a színház vezető drámai szopránjává vált. Kiemelkedő sikereit elsősorban Verdi, Puccini és Wagner opera-hősnőiként érte el, de repertoárja ennél sokkal szélesebb spektrumot fogott át. Művészi alakításait a televízió és a rádió közvetítései révén az egész ország megismerhette.

Neve összeforrt Vaszy Viktor szegedi tevékenységének második, nagy korszakával.

1987-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. Emlékezetes beugrásaival gyakran mentette meg a Magyar Állami Operaház, valamint az Erkel Színház operaelőadásait is.

1974–79 között a KISZ Központi Művészegyüttesének szólistájaként Berki Béla zenekarával bejárta a fél világot (Amerikai Egyesült Államok, Canada, Mexikó, Guatemala, stb.), virágénekeket, székely népballadákat, Bartók és Kodály népdal-feldolgozásait énekelve. 1974. december 10-én, az Emberi Jogok Napján hangversenyen lépett föl a New York-i ENSZ-palotában, melyet követően Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkár és felesége fogadást adott a részt vevő művészek tiszteletére. A Magyarok Világszövetségével Angliában, Franciaországban és Ausztriában vendégszerepelt.

Aktív éneklése ideje alatt hat éven keresztül tanított a Szegedi Zeneművészeti Főiskola Énektagozatán.

1992-től A Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja, 2012-ig énekmestere.

Pályafutásáról, művészetéről 2006-ban könyv jelent meg Gyémánt Csilla, Kovács Ágnes és Pacsika Emília tollából, Karikó Teréz, a szegedi operajátszás csillaga címmel.

Művészete[szerkesztés]

Kivételes hangi adottságokkal áldotta meg a sors: nagy volumenű drámai szoprán hangjához biztos koloratúrkészség társult. Mestereitől tökéletes énektechnikát sajátított el, ráadásul királynői jelenség volt a színpadon. Tehetsége kitartó szorgalommal párosult.

Tokody Ilona, Kossuth-díjas Kiváló Művész, az Operaház magánénekese így nyilatkozott Karikó Terézről: „Lenyűgözött fantasztikus vivőerejű szopránja, különös, olaszos hangszíne. Számtalan szerepben láthattam Szegeden, de a mennyei hangú, átszellemült Angelicaként valósággal beterített, elvarázsolt ez a bársonyos, melegszínű hang. És jelenség volt a színpadon...”

Littay Gyula levele Karikó Terézhez (részlet): „...amit te hosszú éveken át varázsoltál, csak csodálni lehet, és hogy a szegedi operakultúra olyan magas szintű volt, amit még egyszer soha nem fog elérni, az legelsősorban a te sokak által és oly sokszor megcsodált éneklésed, művészeted érdeme. Igen, ez így igaz akkor is, ha ezzel nem akarom ugyanakkor vitatni Vaszy nagyszerű erényeit, érdemeit.”

Főbb munkái[szerkesztés]

Opera-szerepek[szerkesztés]

Oratóriumok[szerkesztés]

  • Beethoven: IX. szimfónia
  • Debussy: Lírikus kantáta
  • Honegger: Dávid király
  • Kodály: Budavári Te Deum
  • Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája
  • Mozart: Requiem
  • Sugár: Hősi ének
  • Verdi: Requiem

Egyéb zenei művek[szerkesztés]

  • Beethoven-, Brahms-, Liszt-, Schubert-, Schumann- és Wagner-dalok
  • Bartók és Kodály népdal-feldolgozásai
  • Virágénekek, székely népballadák, nóták.

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. kultura.hu: A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kitüntetései a nemzeti ünnepen, 2010. október 23. [2010. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 23.)

Források[szerkesztés]

  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • Gyémánt Csilla, Kovács Ágnes, Pacsika Emília: Karikó Teréz, a szegedi operajátszás csillaga (Bába Kiadó, Szeged, 2006.)
  • Littay Gyula levele Karikó Terézhez
  • Marton Árpád 2006.07.15-i rádió-interjúja Karikó Terézzel (Katolikus Rádió)