Kardos István (zeneszerző)
| Kardos István | |
 | |
| Született | 1891. június 6.[1] Debrecen |
| Elhunyt | 1975. december 22. (84 évesen)[2] Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Váradi Olga (h. 1922–1975) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1910–1913) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (28-1-21)[3][4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kardos István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kardos István (Debrecen, 1891. június 6.[5] – Budapest, Terézváros, 1975. december 22.)[6] magyar zeneszerző, karmester, pedagógus. Nagybátyja Kardos Albert irodalomtörténész, pedagógus.
Életpályája[szerkesztés]
Kardos (Kacz) Samu (1857–1925) ügyvéd, író és Engländer Malvina gyermekeként született zsidó családban. Tanulmányait a Zeneakadémián végezte Herzfeld Viktor növendékeként, ahol 1913-ban zeneszerzői diplomát szerzett, de közben jogi tanulmányokat is folytatott. Ezt követően színházi karmester volt Budapesten, Debrecenben és Bernben, illetve mint rádió-, film- és hanglemez felvétel karmester Berlinben dolgozott. 1913-tól hangversenyek zongorakísérője volt hazánkban és külföldön.
1930-ban az elsősorban Németországban működő, slágerzenét játszó Abel Sänger, majd a 5 Songs tagja lett részben zongoristaként, részben énekesként. Az 1930-as évek közepén saját jazzvokált alapított Kardosch Sänger néven.[7] 1932 és 1935 között a csoport mintegy 80 rekordot rögzített.[8] Az együttes turnézott Dániában és Hollandiában, rádiós fellépéseket tett Koppenhágában, Hilversumban, Frankfurtban és Berlinben, valamint koncerteket egész Németországban és féléves elkötelezettséget a Theater am Kurfürstendammban. Több film zenei betéteit ő szerezte, de ezek nagy részét nem őrizték meg.[9] 1935-ben a csoportnak fel kellett szakadnia és Kardos visszament Budapestre. A Fodor Zeneiskolában is tanított.
1945 után a Textil Szakszervezet Kulturális Bizottságának munkatársa volt, illetve alapítótagja és tagozatai alelnöke a Magyar Zeneművészek Szakszervezetének. 1949 és 1957 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanáraként dolgozott. 1952–1963 között a Színművészeti Főiskolán is oktatott.
Kórusművei közül 1946-ban a Munkásdalos Szövetség pályázatán első díjat nyert a Gályarabok, míg második díjat Lopók között szegény ember című műve. 1952-ben jelent meg harmonikaiskolája. Számos színházi kísérőzenét, szimfonikus művet, kamarazenét írt, de fordított operákat, orosz és szovjet dalokat is.
Felesége Váradi Olga opera- és hangverseny-énekesnő volt, Váradi István és Szandicz Lenke lánya, akit 1922. április 20-án Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[10] Mindketten kitértek a református vallásra.
A budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Főbb művei[szerkesztés]
- Csák Máté földjén (vegyeskar, 1948)
- Mátyás diák (opera, 1953)
- Hegedű-zongora divertimento (1959)
- Kettősverseny (brácsa-nagybőgő, 1964)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Munka Érdemrend arany fokozata (1971)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ Kardos István, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07423.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a debreceni izraelita hitközség születési akv. 53/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1389/1975. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
- ↑ Die Kardosch-Saenger (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 20.)
- ↑ diszkográfia: https://grammophon-platten.de/e107_files/public/1364575023_497_FT15957_kkardosch.pdf
- ↑ IMDB. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 582/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
Források[szerkesztés]
- Heltai, András: "Kardos István és a „Kardosch-Sänger” énekegyüttes kalandos karrierje", Papageno.hu, 2022. augusztus 15.[1]
- Wunsch, Martina: Herr Kardosch und seine Sänger. Fünf Musikerschicksale im Schatten der NS-Zeit, ISBN 978-3-7562-0604-9, Books on Demand, 2022 (Német nyelven)
- Josef Westner, Martina Wunsch: "Wer hat Angst vor dem bösen Wolf? Die Kardosch-Sänger" (1. rész) in: Fox auf 78, 33. szám, 2022 (Német nyelven)
- Biography Archiválva 2021. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (in English)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Raics István: Kardos István távozására (1976. április 1.) Muzsika, 19. évfolyam, 4. szám
- Magyar jazztörténet. Szerk. Simon Géza. Budapest, 1999. ISBN 963-03-8549-X
- History of the Kardosch Singers Archiválva 2021. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (in English)
- ↑ Kardos István és a „Kardosch-Sänger” énekegyüttes kalandos karrierje (magyar nyelven). Papageno, 2022. augusztus 15. (Hozzáférés: 2022. november 29.)