Karczag László (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Karczag László (egyértelműsítő lap).
Karczag László
SzületettWeiner László
1886. június 12.[1]
Szolnok
Elhunyt1944. december 23. (58 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaErnst Anna Ida
(h. 1921–1944)
Foglalkozásaorvos
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1914, orvostudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Karczag László, született Weiner[3] (Szolnok, 1886. június 12.[4] – Budapest, 1944. december 23.) orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Élete[szerkesztés]

Karczag Sándor (Weiner Salamon) albertirsai születésű jogász, ügyvéd és Fuchs Etelka (1860–1924)[5] fia. A Berlini Tudományegyetemen vegytanból filozófiai doktorátust, majd a Budapesti Tudományegyetemen 1914-ben orvosi oklevelet szerzett. A Budapesti Tudományegyetem, illetve a Pázmány Péter Tudományegyetem I. számú Belgyógyászati Klinika egyetemi tanársegéde (1914–1923), egyetemi adjunktusa (1923–1944) és magántanára (1926–1944) volt. 1925-ben a Magyar Insulin Bizottság megbízásából Torontóban járt tanulmányúton, ahol az inzulin hatását vizsgálta. 1927-tól a Széchenyi Tudományos Társaság támogatásával kísérletes rákkutatással foglalkozott. 1932-től a budapesti Maglódi úti Kórházban a tüdőbetegosztály, 1935-től a Szent Rókus Kórház I. számú belbetegosztályának főorvosa volt. A német megszállást követően (Margarethe hadművelet), 1944. április 1-jén zsidó származása míatt kényszernyugdíjazták. Utána bujdosni kényszerült, de a nyilasok elfogták és agyonlőtték. Jelentős kutatómunkát folytatott, így a vitális festéssel, szövetlégzéssel, daganatok kemoterápiájával, öröklési problémákkal, a vérfehérjékkel, hemodinamikával, a túlélő szervek vizsgálatával kapcsolatban. A vérképzés problémájának kutatása során jutott el ahhoz az anyaghoz, amely hatásában a későbbi B12-vitaminnal azonos. Vizsgálatairól Zürichben, Brüsszelben és Cambridge-ben tartott előadásokat.

Magánélete[szerkesztés]

Házastársa Gunst Anna Ida (1893–1944)[6] volt, Gunst Bertalan és Guttmann Hermin lánya, akivel 1921. június 15-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[7]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Belső betegségek therápiája, különös tekintettel a kísérleti orvostanra
  • Összefüggés a vegyületek szerkezete és élettani hatása között (Természettudományi Közlöny, 1911)
  • Kísérletek tuberculosis allergia mesterséges befolyásolására (Orvosi Hetilap, 1917)
  • The Use of the Albino Rat in Insulin Standardization. The Normal Blood Sugar and the Glycogen of the Liver and Muscles (Toronto, 1925)
  • Methoden der Elektropie (Handbuch der biologischen Arbeitsmethoden. Berlin–Wien, 1925)
  • Rosszindulatú daganatok chemotherapiás befolyásolása állatkísérletekben. – A rákkutatás néhány problémája és a szövettenyésztés. (Orvosi Hetilap, 1927)
  • A röntgensugarak biológiai hatástalanságáról mesterséges szövettenyészetekkel szemben. Farkas Györggyel és Györgyi Gézával. (Magyar Orvosi Archívum, 1927)
  • Hogyan védekezzünk úton és idegen országokban betegségek ellen? Az előszót gróf Hadik János írta. (A Kivándorlási Tanács iratai. 7. Budapest, 1929)
  • A gyógyító sugarakról. – A kísérleti therápia módszereiről. (Orvosképzés, 1929)
  • A rák kórtana. – A vérhas kezeléséről. (Orvosképzés, 1931)
  • Adatok az acut fertőző betegségek klinikájához (Orvosképzés, 1933)
  • A reticulo-endothelialis rendszer befolyása a chemotherápiás hatás alatt álló egérrákra (Magyar Orvosi Archívum, 1933)
  • Az egészséges és kóros testnedvek oxydokatalitikus hatása a szöveti anyagcserére (Orvosi Hetilap, 1933)
  • A haemoglobin spektrographiai vizsgálatáról ultraibolya anaemia perniciosa eseteiben. Császár Ferenccel és Hanák Máriával. – A hormonok befolyása a szöveti anyagcserére in vitro. Hanák Máriával. – A liquor cerebrospinalissal végzett vizsgálatok klinikai-diagnosztikai jelentőségéről. Hanák Máriával. – A táplálékok prénedvének hatása a szöveti anyagcserére in vitro. Hanák Máriával és Tímár Erzsébettel. – A vese szöveti anyagcseréje a funktionalis accomodatio alatt. Sellei Camillóval. (Orvosképzés, 1935)
  • Az anaemia perniciosa pathogenesisére vonatkozó újirányú kutatásokról (Orvosi Hetilap, 1935)
  • The Spectographic Anomalies of Gastric Juice in Pernicious Anaemia (Lancet, 1936)
  • Verdauungssäfte und Blutbildung. Gleichzeitig ein Beitrag zur Pathogenese der perniziösen Anämie. Monográfia. (Budapest, 1939)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Korányi Frigyes-díj (1918)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Karczag László, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07412.htm
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 43746/1896. Forrás: MNL-OL 30796. mikrofilm 891. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1896. év 21. oldal 54. sor
  4. ↑ Születési bejegyzése a szolnoki izraelita hitközség születési akv. 34/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  5. ↑ Karczag Sándorné Fuchs Etelka halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 3372/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  6. ↑ Karczag Lászlóné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 407/1950. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  7. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 865/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 13.)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karczag_László_(orvos)&oldid=26030280”