Karata nyelv
| Karata nyelv К̄ӀирлӀе мац̄Ӏи | |
.jpg) | |
| Beszélik |  Oroszország |
| Terület | Dagesztán |
| Beszélők száma | 9.549 fő |
| Nyelvcsalád | kaukázusi északkelet-kaukázusi avar-andi-cez andi ahvah-tindi karata-tindi |
| Írásrendszer | nincs |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-3 | kpt |
A karata nyelv egy északkelet-kaukázusi nyelv, azon belül az andi csoportban van. A nyelvet 9.549 ember beszéli, legfőképpen Oroszországban, Dagesztánban.
Földrajzi elhelyezkedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A karata nyelvet tíz faluban beszélik Dagesztánban az Ahvahszki és Haszavjurti járásban. A tíz faluból kilenc az Andi Kojszu folyó bal partján fekszik, ezek: Karata, Racsabalda (Rachabalda), Arcso (Archo), Ancsih (Anchikh), Mastada (Mashtada), Csabakoro (Tshabakoro), Racitl (Ratsitl) és Tokita. Az egyetlen falu a Haszavjurti járásban a Sziuh (Siukh). [1]
Nyelvjárások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A karata nyelvnek kettő nyelvjárása van, melyből az egyik tovább bontható. [2]
- Karata
- Anchix (Ancsih)
- Arso (Arsho)
- Csabakoro (Chabakoro)
- Karata falvi
- Mastada (Mashtada)
- Nyizsnyeje Inhelo (Nizhnjeje Inkhelo)
- Racsabalda (Rachabalda)
- Racitl (Ratsitl)
- Sjuh(Sjukh)
- Tokita
Hangtan
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mássalhangzók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Labiális | Dentális | Alveoláris | Palatális | Veláris | Uvuláris | Faringális | Glottális | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| középső | laterális | ||||||||||||||
| lenis | fortis | lenis | fortis | lenis | fortis | lenis | fortis | lenis | fortis | ||||||
| Nazálisok | m | n | |||||||||||||
| Plozivák | zöngés | b | d | ɡ | |||||||||||
| zöngétlen | p | t | k | ʔ | |||||||||||
| ejektív | (pʼ) | tʼ | kʼ | ||||||||||||
| Affrikáták | zöngés | (d͡ʒ) | |||||||||||||
| zöngétlen | t͡s | t͡sː | t͡ʃ | t͡ʃː | t͡ɬː | k͡xː | q͡χː | ||||||||
| ejektív | t͡sʼ | t͡sːʼ | t͡ʃʼ | t͡ʃːʼ | t͡ɬʼ | t͡ɬːʼ | k͡xːʼ | q͡χːʼ | |||||||
| Frikatívok | zöngétlen | s | sː | ʃ | ʃː | ɬ | ɬː | ç | x | xː | ʜ | h | |||
| zöngés | v | z | ʒ | ɣ | ʢ | ||||||||||
| Vibránsok | r | ||||||||||||||
| Approximánsok | l | j | |||||||||||||
Magánhangzók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| elülső | hátsó | |
|---|---|---|
| zárt | i | u |
| középső | e | o |
| nyitott | a | |
Példa szavak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| magyar | karata |
|---|---|
| én | ден |
| te | мен |
| egy | цеб |
| kettő | кӏеда |
| három | лъабда |
| négy | боъода |
| öt | иᵸшдуцӏе |
| víz | лъеᵸй |
| fa | роша |
| kutya | хвай |
| nap (24h) | зебу |
| éj | релъа |
| hús | рикьи |
| ember | инсан, гӏадам |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Karaták". Hozzáférés: 2024. október 14.
- ↑ "Karata-Tukita nyelvek". Hozzáférés: 2024. október 14.
- ↑ "Kaukázusi nyelvek mássalhangórendszerei". Hozzáférés: 2024. október 14.
- ↑ Магомедбекова, З.М. (1971). Каратинский язык. 12. o.
- ↑ Магомедова, П.Т.; Халидова, Р.Ш. (2001). Каратинско-русский словарь. Makhachkala.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)