Ugrás a tartalomhoz

Karán (hercegi állam)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karán
Pakisztán hercegi állama
16971955
Karán zászlaja
Karán zászlaja
Karán kiemelve Pakisztán térképén
Karán kiemelve Pakisztán térképén
Általános adatok
FővárosaKarán
Terület48 051 km²
Népesség27 738 (1921)[1]
Hivatalos nyelvekbeludzs, brahui, perzsa
Vallásmoszlim
Kormányzat
Államformamonarchia
UralkodóMir Abbász kán (első)
Mir Habibula kán (utolsó)
DinasztiaNauservani
ElődállamUtódállam
 Mogul BirodalomPakisztán Domínium 
A Wikimédia Commons tartalmaz Karán témájú médiaállományokat.
Beludzsisztáni Ügynökség térkápe.

Karán állam (Urdu: ریاست خاران) egy önálló hercegi állam volt, amely vazallusi szövetségben állt Brit Indiával, míg a britek el nem hagyták az Indiai szubkontinenst 1947 augusztusában. 1948 márciusáig, mikor utolsó uralkodója aláírta a Pakisztánhoz való Csatlakozási szerződést, teljesen független volt, megtartva belső önkormányzatát. 1955-ben Karán beolvadt Pakisztánba.

A terület, amely egykor az ország területét képezte, ma Beludzsisztán tartomány része Délnyugat-Pakisztánban.

Történelem

[szerkesztés]

Karán államot 1697 körül alapították, mint Kalat hűbéres államát, és az is maradt 1940-ig. Függetlenségét Kalattól csak 1940-ben nyerte el, 1948. március 17-én Karán csatlakozott Pakisztánhoz, majd 1952. október 3-án a Beludzsisztáni államszövetséghez. Mir Habibula Nuservani a Pakisztánhoz való csatlakozáskor ezt mondta:

Kalat nem jogosult hogy döntsön Karán sorsáról. Ez úton bejelentjük a Pakisztánhoz való csatlakozásunkat ,és hogy nem tűrjük tovább Kalat uralkodó elitjének hogy beavatkozzon ügyeinkbe.

Az államot 1955. október 14-én feloszlatták, amikor is Pakisztán nyugati térségének nagy része egyesült Nyugat-Pakisztán tartományban. Mikor 1970-ben feloszlatták a tartományt, a korábbi Karán állam területe Karáni térség néven újjászerveződött és Beludzsisztán tartomány része lett.

Demográfia

[szerkesztés]

A Nauservani (نوشیروانی) családot tartják Karán és Vasuk navábjainak. Beludzsisztán egyik köztiszteletben álló családja, a Nauservani család két ágra oszlik: az egyiket Karán navábjai a másikat Makrán szardárjai képviselik. Az állam lakosságát többségében beludzs törzsek alkották, néhány brahui szórvánnyal. Az ország lakosainak száma 1921-ben 27 738, 1951-ben pedig 33 833 volt.[1][2]

Kormányzat

[szerkesztés]

Karán örökletes uralkodói a mir címet viselték 1680 és 1850 között, 1850 és 1909 között kánoknak címezték magukat, 1909 és 1911 között kán szahib volt a címük, 1911 és 1919 között szardárok voltak, 1919-től 1921-ig szardár bahádurok, majd végül 1921-től navábok. Karán uralkodóit nem illette ágyúlövés.[3]

Hivatali idő Karán uralkodói[4]
1810-? Mir Abbász kán Beludzs
1833-1885 Mir Azád kán Beludzs
1885-1909 Mir Novrúz kán Beludzs
1909-1911 Mir Mohamed Jakub kán Beludzs
1911-1955 Mir Habibula kán Nouservani Beludzs naváb
1955. október 14. Az állam beolvadt Nyugat-Pakisztánba

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Archivált másolat. [2017. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 17.)
  2. https://defence.pk/pdf/threads/princely-states-of-pakistan.442276/[halott link]
  3. http://www.royalark.net/Pakistan/pakistan.htm
  4. Ben Cahoon, WorldStatesmen.org: Pakistan Princely States. (Hozzáférés: 2007. október 3.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kharan (princely state) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]