Karán (hercegi állam)
Karán | |||
Pakisztán hercegi állama | |||
1697 – 1955 | |||
| |||
Karán kiemelve Pakisztán térképén | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Karán | ||
Terület | 48 051 km² | ||
Népesség | 27 738 (1921)[1] fő | ||
Hivatalos nyelvek | beludzs, brahui, perzsa | ||
Vallás | moszlim | ||
Kormányzat | |||
Államforma | monarchia | ||
Uralkodó | Mir Abbász kán (első) Mir Habibula kán (utolsó) | ||
Dinasztia | Nauservani | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Karán témájú médiaállományokat. |
Karán állam (Urdu: ریاست خاران) egy önálló hercegi állam volt, amely vazallusi szövetségben állt Brit Indiával, míg a britek el nem hagyták az Indiai szubkontinenst 1947 augusztusában. 1948 márciusáig, mikor utolsó uralkodója aláírta a Pakisztánhoz való Csatlakozási szerződést, teljesen független volt, megtartva belső önkormányzatát. 1955-ben Karán beolvadt Pakisztánba.
A terület, amely egykor az ország területét képezte, ma Beludzsisztán tartomány része Délnyugat-Pakisztánban.
Történelem
[szerkesztés]Karán államot 1697 körül alapították, mint Kalat hűbéres államát, és az is maradt 1940-ig. Függetlenségét Kalattól csak 1940-ben nyerte el, 1948. március 17-én Karán csatlakozott Pakisztánhoz, majd 1952. október 3-án a Beludzsisztáni államszövetséghez. Mir Habibula Nuservani a Pakisztánhoz való csatlakozáskor ezt mondta:
Kalat nem jogosult hogy döntsön Karán sorsáról. Ez úton bejelentjük a Pakisztánhoz való csatlakozásunkat ,és hogy nem tűrjük tovább Kalat uralkodó elitjének hogy beavatkozzon ügyeinkbe.
Az államot 1955. október 14-én feloszlatták, amikor is Pakisztán nyugati térségének nagy része egyesült Nyugat-Pakisztán tartományban. Mikor 1970-ben feloszlatták a tartományt, a korábbi Karán állam területe Karáni térség néven újjászerveződött és Beludzsisztán tartomány része lett.
Demográfia
[szerkesztés]A Nauservani (نوشیروانی) családot tartják Karán és Vasuk navábjainak. Beludzsisztán egyik köztiszteletben álló családja, a Nauservani család két ágra oszlik: az egyiket Karán navábjai a másikat Makrán szardárjai képviselik. Az állam lakosságát többségében beludzs törzsek alkották, néhány brahui szórvánnyal. Az ország lakosainak száma 1921-ben 27 738, 1951-ben pedig 33 833 volt.[1][2]
Kormányzat
[szerkesztés]Karán örökletes uralkodói a mir címet viselték 1680 és 1850 között, 1850 és 1909 között kánoknak címezték magukat, 1909 és 1911 között kán szahib volt a címük, 1911 és 1919 között szardárok voltak, 1919-től 1921-ig szardár bahádurok, majd végül 1921-től navábok. Karán uralkodóit nem illette ágyúlövés.[3]
Hivatali idő | Karán uralkodói[4] |
---|---|
1810-? | Mir Abbász kán Beludzs |
1833-1885 | Mir Azád kán Beludzs |
1885-1909 | Mir Novrúz kán Beludzs |
1909-1911 | Mir Mohamed Jakub kán Beludzs |
1911-1955 | Mir Habibula kán Nouservani Beludzs naváb |
1955. október 14. | Az állam beolvadt Nyugat-Pakisztánba |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Archivált másolat. [2017. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 17.)
- ↑ https://defence.pk/pdf/threads/princely-states-of-pakistan.442276/[halott link]
- ↑ http://www.royalark.net/Pakistan/pakistan.htm
- ↑ Ben Cahoon, WorldStatesmen.org: Pakistan Princely States. (Hozzáférés: 2007. október 3.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Kharan (princely state) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Beludzsisztán kormánya[halott link]
- https://web.archive.org/web/20170331200312/http://members.iinet.net.au/~royalty/ips/k/kharan.html
- https://web.archive.org/web/20170107031718/http://www.chiefacoins.com/Database/Countries/Kharan.htm
- https://dict.eudic.net/dicts/en/Kharan_(princely_state).html[halott link]
- http://kaleemahmedbaloch.blogspot.sk/2009/07/kharan-princely-state.html[halott link]
- https://web.archive.org/web/20170706020430/http://www.crwflags.com/FOTW/flags/in-khara.html
- https://web.archive.org/web/20171006010808/http://www.bzu.edu.pk/jhs/vol2-1/4.%20Accession%20of%20Princely.pdf
- http://organiser.org/Encyc/2016/9/12/Baluchistan-I---The-Uncontested-Accession.aspx[halott link]
- https://web.archive.org/web/20170120211255/http://www.shughal.com/13-alluring-exquiste-princely-states-pakistan/