Kaposvár–Fonyód-vasútvonal

Kaposvár–Fonyód vasútvonal
	Répavonat Lengyeltóti vasútállomáson
Vonalszám:	36
Vonal:	Kaposvár–Fonyód
Hossz:	54 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	80 km/h
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposvár–Fonyód-vasútvonal témájú médiaállományokat.

A Balaton déli partját a Belső-Somoggyal összekötő Kaposvár–Fonyód vasútvonal a MÁV 36-os számú, egyvágányú, nem villamosított fővonala.

Történet[szerkesztés]

A Kaposvárról kiinduló, 54 km hosszú helyiérdekű vasútvonalat 1896. július 15-én nyitották meg,^[1] az üzletkezelését a MÁV látta el, külön szerződés alapján. A Belső-Somogy északi részére jellemző dombvidéki terepen, többnyire folyóvölgyekben haladó vonal viszonylag kevés földmunkával, 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből épült.^[2] Az 1960-as években új 48 kg/fm-es sínekből és vasbeton aljakból teljesen átépült a vonal. Ekkor a teljes vonalon 80 km/h volt a megengedett legnagyobb sebesség. Az átépítés csak a szükséges mértékben érintette a biztosítóberendezést, így ma is a régi készülékek működnek. A forgalmasabb közúti kereszteződésekben önműködő fénysorompókat telepítettek. A vonal teljes hosszán állomástávolságú közlekedés van érvényben. A kitérők váltózárral felszerelt helyszíni állításúak. Az 1990-es évektől az alakjelzőket biztosított és nem biztosított fényjelzőkre cserélték. A vasútvonal a kezdetektől egészen az 1990-es évek végéig jelentős teherforgalmat bonyolított le mind helyi és távolsági minőségben. 2009-ig a kaposvári cukorgyárba érkező répavonatok ezen a vasútvonalon közlekedtek, majd a leromlott pályaállapotok miatt ezeket kerülő útvonalakra irányították. Árufuvarozást napjainkban csak két állomáson vállal a Rail Cargo Hungaria: Somogyjádon és Somogyváron. A balatoni üdülőszezonban a távolsági utasforgalom jelentős. A Pécs és Bátaszék felől érkező távolsági fürdősvonatok mind ezen a vonalon érték el a magyar tengert. Szombathely ill. Tapolca felől szintén fürdősvonatok közlekedtek a Balaton érintésével egészen Kaposvárig, korábban Pécsig is. Hivatásforgalomban közepes forgalmat bonyolít a vasútvonal elsősorban kaposvári úticélokkal.

A vasútvonal jelene[szerkesztés]

Várda és Somogyjád épületei lakatlanok, a többiben jellemzően vasutasok és a családjaik élnek. Vonatkeresztezési lehetőség napjainkban Kaposfüreden, Osztopánban és Lengyeltótiban van. 2009-ben Öreglakon a mellékvágányokat felszedték, a kitérők helyére folyóvágányt építettek be, ezzel párhuzamosan a forgalmi szolgálat is megszűnt az állomáson. Hasonló sorsra jutott később Somogyjád is, viszont egy vágányt rakodásra fenntartanak. Korábban Somogyvárott is volt vonatkeresztezési lehetőség, majd a III. vágányt kizárták a forgalomból és a kereszteket áthelyezték Osztopánba ill. Lengyeltótiba. A mai Feketebézseny helyén kétvágányos állomás volt, melyet az 1990-es években szintén felszámoltak. 2005-ben az M7-es autópálya építésekor a megállóban nyíltvonali rakodóhelyet létesítettek, az építőanyagokat javarészt vasúton szállították a helyszínre. A megállónál új felüljáró is épült az autópálya számára. A kétezres évek elején a 61-es főút Kaposvárt elkerülő szakaszának létesítésekor az útpályát egy bevágásba süllyesztették. A vasút számára Kapostüskevár és Kaposfüred között acélszerkezetű hidat építettek. Napjainkban a vonalon két pár távolsági gyorsvonat közlekedik: az egyik a klasszikus Pécs-Kaposvár-Fonyód-Tapolca fürdősvonat, a másik a Celldömölk-Fonyód-Kaposvári. A távolsági vonatokat a MÁV-Start közlekedteti jellemzően 418 sorozatú (Csörgő) mozdonyokkal, helyi forgalomban 117 sorozatú (Bézé) szerelvények közlekednek. A vonatok átlagos menetideje a két végállomás között másfél óra. 2014-től rendre felmerült a vasútvonal fejlesztésének gondolata. A felújítás a Dél-Balatoni vasútvonal 2016-ban kezdődött, Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy között történő átépítéséből visszanyert és még jó állapotú használt anyagokból történt. A munkálatok 2016-ban kezdődtek meg Osztopán és Fonyód között.^[3] Az átépítés időszerű, mert a vonal jelentős részén 40 km/h-s sebességkorlátozásokat kellett bevezetni. A vasútvonal Pamuktól északra eső felén a pálya a Nagy-Berek keleti határán, jórészt mocsaras, ártéri vidéken vezet, ezért számos helyen súlyos vágánygeometriai hibák keletkeztek. Ezek kijavítása anyagi okok miatt évekig nem történt meg.

2016 szeptemberében a dél-balatoni vasútvonal felújításának harmadik ütemeként elkezdődött a Kaposvár–Fonyód vonal felújítása. A felújítás célja, hogy a vonalon visszaállítsa az eredeti 80 km/h sebességet a vonatközlekedésben, a felépítmények és a vágányzat javításával. A rekonstrukció 2018 őszéig tartott.^[4] 2021. szeptember 13-án feltételes megállási rend került bevezetésre Kapostüskevár, Várda, Somogyjád, Pamuk, Somogyvár, Öreglak, Tatárvár és Pusztaberény állomáson és megállóhelyeken.^[5]

Nyomvonal-korrekció[szerkesztés]

Az 1960-as években a 80 km/h sebesség elérése érdekében nyomvonal-korrekciók történtek. Várda és Somogyjád térségében a jelentős emelkedőket kívánták csökkenteni. A nyomvonal-korrekció során Somogyjád állomását a település központjából félreeső külterületre helyezték át. Az intézkedés akkoriban jelentős közfelháborodást keltett. A munkálatok számottevő földtömeg megmozgatásával jártak, több ponton hosszú bevágásokat, illetve az új somogyjádi állomás közelében ívben fekvő vasúti töltést kellett építeni. Somogyvár Fonyód felé eső végén a korábbi kis sugarú ívet új nyomvonalon egy nagyobb sugarúval váltották ki. Osztopán állomáson szintén kiváltásra került egy kis sugarú ív a Kaposvár felőli oldalon, így az állomás vágányzatát módosítani kellett. Megfigyelhető, hogy a régi felvételi épület tengelye nem esik egybe a vágányokéval. Napjainkra a régi nyomvonalakat visszahódította a természet, pár helyen lelhetők csak fel beton átereszek, illetve a szinte járhatatlan ösvények.