Kann Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kann Ferenc
Személyes adatok
Teljes név Kann Ferenc dr.
Születési dátum 1894. november 28.
Születési helyBudapest,  Magyarország
Halálozási dátum 1983. február 19. (88 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Egyéb foglalkozás sportvezető, szakíró
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
19231951NB Ijátékvezető
Nemzetközi játékvezetés
ÉvekKonföderációStátusz
19291934FIFA-tagjátékvezető

Kann Ferenc (Budapest, 1894. november 28.1983. február 19.) magyar labdarúgó játékos, edző, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, sportvezető és szakíró.

Pályafutása[szerkesztés]

Vízilabdázóként[szerkesztés]

Az 1924. évi nyári olimpiai játékokon a vízilabda csapat egyik játékosaként vett részt.

Labdarúgóként[szerkesztés]

Számos sportágat kiváló eredményességgel űzött: vívott, teniszezett, az ökölvívásban, birkózásban, az atlétikában, az úszásban is eredményes sportoló. A gátfutásban és diszkoszvetésben Dunántúl bajnoka. Úszásban a 100 méteres távon a vidék, birkózásban Észak-Magyarország bajnoka. A legerősebb szálak a labdarúgáshoz kötik, eleinte kapus, később csatár poszton játszott. Egy súlyos sérülés véget vetett labdarúgó pályafutásának.

Nemzeti játékvezetés[szerkesztés]

Játékvezetésből 1918-ban Budapesten, a Magyar Futballbírák Testülete (BT) előtt vizsgázott. Az MLSZ által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban a MAFC I. fokú futballbíróként kezdte sportszolgálatát. A BT javaslatára NB II-es, 1923-tól III. fokú minősítéssel NB I-es bíró. A Budapesti alosztály keretében tevékenykedett. 1926 –1934 között professzionista mérkőzések vezetésére is jogosult volt. A mérkőzéseket szöges talpú, magas szárú cipőben vezette. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1951-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 120.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1923. november 4. Megyeri úti stadion, Budapest első NB I-es mérkőzése ÚjpestTörekvés 1 – 1 8000
1951. november 11. Rohonci úti stadion, Szombathely utolsó NB I-es mérkőzése SzombathelySzegedi Petőfi 4 – 0 6000

Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés]

A Magyar Labdarúgó-szövetség a BT javaslatára terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1929-től tartotta-tartja nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A nemzetközi játékvezetéstől 1934-ben búcsúzott. 1948-ban a magyar-csehszlovák ifjúsági mérkőzést vezethette. Válogatott mérkőzéseinek száma: 2.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1929. április 7. Leoforos Alexandras Stadion, Athén első válogatott mérkőzés GörögországOlaszország 1 – 4 15 000
1948. május 29. Üllői úti Stadion. Budapest ifjúsági válogatott találkozó MagyarországCsehszlovákia 6 – 1

Olimpiai játékok[szerkesztés]

Az 1928. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornájára az MLSZ BT - Boronkai Gábor, Bíró Sándor és Klug Frigyes mellett játékvezetőnek javasolta. A tornán végül - játékvezetőként - Boronkai Gábor, partbíróként Iváncsics Mihály tevékenykedhettek.

Sportvezetőként[szerkesztés]

dr. Mező Ferenc tanára kezdeményezésére tanulmányútra küldték a stockholmi olimpiára. 12 év múlva a londoni olimpián a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként az előkészítő munkálatokban tevékenykedett.

Tizenöt esztendőn keresztül a MAFC-nál, a Testnevelési Főiskolán szerzett edzői minősítéssel sikerrel működött. Irányítása alatt öt csapata bajnokságot, három pedig sportszerűségi díjat nyert. 1946 decemberében megválasztották a magyar labdarúgó edzőtestület háznagyának.[1] A Budapesti Labdarúgó Alszövetség (BLASz) Játékvezető Bizottságának (JB) tagja.

Írásai[szerkesztés]

1925-ben a Sporthírlap rendkívüli számában a vízipóló játékszabályokat ismertette. A Játékvezető című lapban a bíráskodás/játékvezetés történetét foglalta össze.

Szakmai sikerek[szerkesztés]

  • Az Országos Tanácsülés 1943-ban 25 éves, 1948-ban 30 éves eredményes játékvezetői pályafutásának elismeréseként aranyjelvény kitüntetésbe, valamint aranyoklevél elismerésben részesítette. A Testnevelés és a Sport Kiváló Dolgozója.
  • 1958-ban azoknak a játékvezetőknek, akik 30 és ennél több esztendeje szolgálták játékvezetőként a labdarúgást ügyét, a Magyar Testnevelési és Sporthivatal (MTSH) elnöke a Testnevelés és Sport kiváló dolgozója jelvényt adományozta Kann Ferencnek. A Játékvezető Testület díszveretét Tabák Endre főtitkár nyújtotta át a kitüntetettnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sebes Gusztávot választották ismét az edzőstestület elnökévé. Népsport, III. évf. 1. sz. (1947. jan. 1.) 1. o.

Források[szerkesztés]

  • Dr. Ábrai Zsigmond: Magyar futballbírák könyve - 1935. A magyar futballbírák Testülete
  • (1958) „újságcikk”. Labdarúgás 1958. IV. évfolyam 1. szám..  
  • (1970) „újságcikk”. Labdarúgás 1977. XXIII. évfolyam 6. szám.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Kann Ferenc. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  • Kann Ferenc. huszadikszazad.hu. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  • Kann Ferenc. uz.ua. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  • Kann Ferenc játékvezetői adatlapja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán