Kanadai hemlokfenyő
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Tsuga canadensis (L.) Carrière | ||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kanadai hemlokfenyő témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai hemlokfenyő témájú médiaállományokat és Kanadai hemlokfenyő témájú kategóriát. |
A kanadai hemlokfenyő (Tsuga canadensis) a fenyőfélék családjába tartozó, Észak-Amerika keleti részéről származó fa (Ontariótól Alabamáig). Az Amerikai Egyesült Államokban Pennsylvania állam jelképe.
Tartalomjegyzék
Élőhelye, elterjedése[szerkesztés]
Természetes élőhelyének északi részén a tengerszinten él, enyhébb éghajlaton 600–1800 m tengerszint feletti magasságban. Sziklás gerinceken, domboldalakon, nedves talajokon található meg, ahol az évi csapadékmennyiség 740 és 1270 mm közötti.
Jellemzői[szerkesztés]
Kb. 30 m magasra nő, de ÉNy-Európában ennél jóval alacsonyabbra. Az erős szelektől védett fekvést igényel, és itt alakja sem lesz kúpos. Törzse elágazás nélküli, kérge barna, pikkelyes, mélyen barázdált, különösen idősebb korban. Ágai sárgásbarnák, sűrűn molyhosak.
Tűi 1,5–2 cm hosszúak, lapítottak, átellenes állásúak. A fonáki oldal kékeszöld és jól látható rajta 2 sor gázcserenyílás; a színi oldal fényeszöld vagy sárgászöld. A tobozok oválisak, kicsik, 1,5-2,5 cm hosszúak.
Felhasználása[szerkesztés]
A kanadai hemlokfenyő régóta kedvelt dísznövény. Mivel a fa kedveli a félárnyékot és tolerálja a teljes árnyékot is, olyan helyekre is ültethető, ahol más fenyőfélék nem fejlődnek jól.
Termesztésben az enyhén savanyú, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talaj kedvez neki. A kertekben növénycsoportokba vagy akár nyírott sövénynek is ültethető fajták állnak rendelkezésre. A téli sózásra érzékeny. Szélfogó fának nem alkalmas. A városi körülményeket nem viseli jól, valamint a szárazságot sem.[1]
Fajták[szerkesztés]
Több mint 300 fajtáját nemesítették kertekbe, sok közülük törpe és cserje. Néhány ezek közül:[1][2]
- 'Aurea' – sárgás tűlevelekkel;[3]
- 'Beehive' – kis törpe, 1 m magasra és 1.5 m szélesre nő;
- 'Bennett' – kis törpe;
- 'Cole's Prostrate' – talajtakaró, lassan 30 cm magasságot ér el;
- 'Fremdii'[3]
- 'Jeddeloh' – törpe, domború törzsű, gyakori fajta[4]
- 'Macrophylla' – az alapfajnál nagyobb levelű;[3]
- 'Microphylla' – az alapfajnál kisebb levelű;[3]
- 'Pendula'
- 'Sargentii' – népszerű kúszó fajta, 3 m magasra és mintegy 6 m szélesre nő;
- 'Taxifolia' – a tiszafa tűire emlékeztető tűkkel.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Tsuga canadensis. UConn Plant Database. University of Connecticut. [2013. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.)
- ↑ Welch, H., & Haddow, G.. The World Checklist of Conifers. Landsman's (1993)
- ↑ a b c d e John
- ↑ Tsuga canadensis 'Jeddeloh' AGM. Royal Horticultural Society. (Hozzáférés: 2013. február 14.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tsuga canadensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
- Nico Vermeulen: Fák és cserjék enciklopédiája. Budapest: Ventus Libro Kiadó. 2005. 274–275. o. ISBN 963 9546 50 X
- ↑ John: Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. 116. o. ISBN 978-963-09-6602-3
További információk[szerkesztés]
- USDA Plants Profile for Tsuga canadensis (eastern hemlock)
- Tsuga canadensis images at bioimages.vanderbilt.edu
- Eastern Native Tree Society's Tsuga Search Project
| ||||||||||
