Kanadai hemlokfenyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kanadai hemlokfenyő
Tsuga canadensis morton.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Hemlokfenyő (Tsuga)
Faj: Kanadai hemlokfenyő (Tsuga canadensis)
(L.) Carrière
Elterjedés
Tsuga Canadensis range map.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kanadai hemlokfenyő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai hemlokfenyő témájú médiaállományokat és Kanadai hemlokfenyő témájú kategóriát.

A kanadai hemlokfenyő (Tsuga canadensis) a fenyőfélék családjába tartozó hemlokfenyő (Tsuga) nemzetség egyik legismertebb faja.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Észak-Amerika keleti részén honos (Ontariótól Alabamáig). Pennsylvania állam jelképe.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Eredeti termőhelyén kb. 30 m magasra nő, de Európában elmarad ettől. Törzse nem ágazik el. Széles, szabálytalan alakú koronája meglehetősen eltér a többi fenyőféléétől, mivel fiatal ágai hosszan lecsüngenek.

Kérge barna, pikkelyes, mélyen barázdált, különösen idősebb korában. Ágai sárgásbarnák, sűrűn molyhosak.

1,5–2 cm hosszú, lapított tűi átellenesen állnak. Fonákuk a két sor gázcserenyílástól kékeszöld, a színük fényeszöld vagy sárgászöld. 1,5-2,5 cm hosszú tobozai oválisak.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Természetes élőhelyének északi részén a tengerszinten él, enyhébb éghajlaton 600–1800 m magasan. Sziklás gerinceken, domboldalakon, nedves talajokon található meg, ahol az évi átlagos csapadék 740–1270 mm.

Párás, hűvös, csapadékos környezetet igényel (Józsa). Kedveli a félárnyékot és tolerálja a teljes árnyékot is, de fényigénye életkorával nő. Az erős szelektől védeni kell, de koronája még ettől sem lesz kúpos. Az enyhén savanyú, tápdús, jó vízelvezető talajt meghálálja. A téli sózásra érzékeny. A városi körülményeket és a szárazságot, aszályt rosszul tűri.[1]

Tobozai tömegesen jelennek meg; a Kárpát-medencében is bőségesen terem (Józsa).

Felhasználása[szerkesztés]

Régóta kedvelt dísznövény. Olyan helyekre is ültethető, ahol más fenyőféléknek túl kevés a fény.

Fajták[szerkesztés]

T. canadensis 'Sargentii'

Több mint 300 fajtáját nemesítették kertekbe, sok közülük törpe és cserje. Néhány ezek közül:[1][2]

  • 'Aurea' – Sárgás tűlevelekkel.[3]
  • 'Beehive' – Kis törpe: 1 m magasra és 1,5 m szélesre nő;
  • 'Bennett' – Kis törpe.
  • 'Cole's Prostrate' – Talajtakaró, lassan 30 cm magasságot ér el.
  • 'Fremdii'[3]
  • 'Jeddeloh' (Jedelo) – Törpe, domború törzsű, gyakori fajta.[4] Ágai spirálisan állnak; alakja kissé csavarodott félgömb (Józsa).
  • 'Macrophylla' – Az alapfajnál nagyobb levelű.[3]
  • 'Microphylla' – Az alapfajnál kisebb levelű.[3]
  • 'Pendula'
  • 'Sargentii' – népszerű kúszó fajta, 3 m magasra és mintegy 6 m szélesre nő;
  • 'Taxifolia' – a tiszafa tűire emlékeztető tűkkel.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tsuga canadensis. UConn Plant Database. University of Connecticut. [2013. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.)
  2. Welch, H., & Haddow, G.. The World Checklist of Conifers. Landsman's (1993) 
  3. a b c d e John
  4. Tsuga canadensis 'Jeddeloh' AGM. Royal Horticultural Society. (Hozzáférés: 2013. február 14.)[halott link]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tsuga canadensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]