Kamenica (Teslić)
| Kamenica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Teslić |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1328 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 62,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 21,19 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 30′ 54″, k. h. 17° 55′ 01″44.515000°N 17.916900°EKoordináták: é. sz. 44° 30′ 54″, k. h. 17° 55′ 01″44.515000°N 17.916900°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kamenica témájú médiaállományokat. | |
Kamenica (szerbül: Каменица), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 26, közúton 39 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re délre, a Velika Usora jobb partján, a Kamenica-patak mentén és a Mahnjača-hegység északnyugati nyúlványain, 260-566 méteres magasságban található. A Kamenica településhez tartozó falvak egyike Crna Rijeka. Crna Rijekán keresztül folyik az Usora folyó, amely Očauš-hegységben ered. Crna Rijekában két kőbánya és egy régi híd is található, amely az Osztrák-Magyar Királyság idején épült.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 39 | 16 |
| Bosnyák | 1322 | 1269 |
| Horvát | 246 | 39 |
| Jugoszláv | 47 | 0 |
| Egyéb | 13 | 4 |
| Összesen | 1667 | 1328 |
Története
[szerkesztés]A bosnyák és horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Komušina községhez tartozó Kamenica Turska településnek 46 háztartása és 306 muszlim lakosa, Kamenica Šokacka településnek 19 háztartása és 136 római katolikus lakosa volt.[4] 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó Kamenica Turska településen 55 háztartást és 306 muszlim lakost, Kamenica Katolička településen 34 háztartást és 171 római katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben Kamenica Turska községnek 263 muszlim lakosa volt, míg Kamenica Katolička településnek 170 lakosa volt, melyből 164 római katolikus horvát és 6 ortodox szerb volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború során az agresszorok a teljes muszlim és horvát lakosságot elűzték otthonaikból. A daytoni egyezmény aláírása után a település Teslić község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. Az elűzöttek visszatérése a 2000-2001 közötti időszakban kezdődött. A házakat humanitárius szervezetek pénzéből újították fel. A víz-, villany- és telefonhálózat felújításra került. A fiataloknak szánt Kulturális Központ is megújult, és az iskolán belüli tornateremként is működik.[7]
Oktatás
[szerkesztés]Az újjáépített általános iskolát 2001-ben nyitották meg. Kamenicából, Rajševából és Slatinából járnak ide a tanulók.[7]
Nevezetességei
[szerkesztés]A település mecsetét a boszniai háború idején lerombolták, a háború után adományokból építették újjá. Az ünnepélyes megnyitó 2009. augusztus 1-jén volt.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Teslić (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 214. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o.
- ↑ a b c Džemat Kamenica. miz-teslic.ba. (Hozzáférés: 2025. június 1.)
További információk
[szerkesztés]
