Kamenica (Čelinac)
| Kamenica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Čelinac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 41 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 7,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,55 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 46′ 13″, k. h. 17° 26′ 56″44.770278°N 17.448889°EKoordináták: é. sz. 44° 46′ 13″, k. h. 17° 26′ 56″44.770278°N 17.448889°E | |
 | |
Kamenica (szerbül: Каменица), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Čelinac községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 20, közúton 36 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 22 km-re északkeletre, a Kamenica-folyó felső folyásánál, 278-382 méteres magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]A település népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 19 | 40 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 5 | 0 |
| Egyéb | 4 | 1 |
| Összesen | 28 | 41 |
Története
[szerkesztés]A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A 20. század elején az osztrák-magyar kormány a görög katolikus egyházhoz tartozó ruszinokat és ukránokat telepített Kamenicára.[4] 1908-tól kezdődően az ukrán görögkatolikus egyház püspöke Andrej Septyckij metropolita földet vásárolt a közelben, amelyen egy kis kolostort épített az ukrán studita szerzetesek számára, amelyet Szent Józsefnek, az Istenszülő hitvesének és Jézus Krisztus nevelőatyjának szenteltek. Az újonnan érkezettek lelki szolgálatát egy görögkatolikus sztarec, felügyelte. A szerzetesek között volt Leonyid Feodorov, az orosz görögkatolikus egyház leendő exarchája, akit 1913. március 12-én Kamenicában „Leontij” szerzetesi néven ismertek.[5] A metropolita öccse, egyben studita szerzetestársa, Klimentij Septyckij, szintén kamenicai szerzetes volt, akit Leonyid Feodorovval együtt II. János Pál pápa Lvivben 2001. június 27-én boldoggá avatott.
1910-ben a prnjavori járáshoz tartozó településen 54 háztartást. 245 görög katolikus és 38 római katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a településnek 350 görög katolikus és 16 római katolikus lakosa volt.[7] A kolostor mindig rendkívül szegény volt, azonban a studita szerzetesek az új szerb kormányzat miatt végül mégis kénytelenek voltak elhagyni a helyi közösséget. Annak ellenére, hogy továbbra is Andrej metropolita birtokolta a földet, a kolostor újjáélesztésére tett kísérleteit 1923 és 1924 között ismételten meggátolta a Jugoszláv Királyság kormánya.[5] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után az ukránok nagy része a Vajdaság és Szlavónia nagyobb településeire költözött, helyükre szerbek települtek. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Čelinac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Kako je Prnjavor postao Mala Evropa. prnjavor.info. (Hozzáférés: 2025. március 29.)
- ↑ a b Cyril Korolevsky (1993), Metropolitan Andrew (1865-1944), Stauropegion, Lviv. Volume 1. Pages 280-281.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 202. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 152. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kamenica (Čelinac) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
