Kamarás István (szociológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Kamarás István OJD (1941) az Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Magyartanár és könyvtáros, majd szociológus diplomát szerzett. Előbb az Országos Széchényi Könyvtár Olvasáskutatási osztályát vezette, majd a Művelődéskutató Intézetben mint művészet- és vallásszociológus dolgozott.

Az Országos Közoktatási Intézetben kezdett el foglalkozni az ember-, erkölcs- és vallásismeret oktatásával, ezután a pécsi, majd a veszprémi egyetemen tanított művelődés-, művészet-, és vallásszociológiát, vallástudományt és embertant. Kéttucatnyi művelődés-, művészet- és vallásszociológiai szakkönyv szerzője. Emberismeret és erkölcstan tankönyveket írt általános és középiskolásoknak, valamint egyetemi hallgatóknak. A veszprémi Pannon Egyetemen megalapította az Antropológia és Etika tanszéket, és megindította az ember- és erkölcsismeret szakos tanárok képzését.

Nyugdíjba vonulása után óraadó az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (Vallás és társadalom) és az Adventista Teológiai Főiskolán (Egyházszociológia). Tankönyvei és tudományos művei mellett írt még szociográfiáikat, regényeket, meséket, utópiákat és hangjátékokat. Az írói nevében szereplő OJD, vagyis az Ordo Joculatorum Dei (Isten Bohócainak Rendje) a „derű evangéliuma” jegyében általa alapított rendhagyó rendre utal.