Kalus

	Kalus
; Kalus címere	; Kalus zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Ivano-frankivszki terület (1939. december 4. – )
Rang	területi jelentőségű város; település; szabad város; város vagy község;
Alapítás éve	1437
Irányítószám	77300
Körzethívószám	380 3472-
Testvértelepülései	Lista Palánka; Gorlice; Little Rock; Grand Prairie; Biecz; Kędzierzyn-Koźle; Szinérváralja; Lippstadt;
	Népesség
Teljes népesség	66 406 fő (2019. jan. 1.); 67 184 fő (2007); 67 389 fő (2005); 13 800 fő (1939. jan. 17.); 65 088 fő (2022); 65 814 fő (2021); 12 873 fő (1959. jan. 15.); 40 728 fő (1970. jan. 15.); 60 153 fő (1979. jan. 17.); 67 531 fő (1989. jan. 12.); 67 902 fő (2001. dec. 5.); 66 140 fő (2020. jan. 1.); 66 404 fő (2018. jan. 1.); 67 079 fő (2017. jan. 1.); 67 519 fő (2016. jan. 1.); 67 631 fő (2015. jan. 1.); 67 559 fő (2014. jan. 1.); 67 585 fő (2013. jan. 1.); 67 562 fő (2012. jan. 1.); 67 434 fő (2011. jan. 1.); 67 290 fő (2010. jan. 1.);
Népsűrűség	10,29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	318 m
Terület	6453 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 02′ 39″, k. h. 24° 21′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 39″, k. h. 24° 21′ 35″
	Kalus weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kalus témájú médiaállományokat.

Kalus (ukrán betűkkel: Калуш, lengyelül: Kałusz) területi jelentőségű város Ukrajna Ivano-frankivszki területén. Nyugat-Ukrajnában, Galícia történelmi régióban, azon belül Bojkóföld keleti peremén található. A Kalusi járás és Kalus község székhelye. Becsült népessége 2016-ban 67,5 ezer fő volt. Vegyipara jelentős.

Fekvése és klímája[szerkesztés]

Az Ivano-frankivszki terület északnyugati részén, az Ukrán-Kárpátok lábánál terül el. A területi székhelytől, Ivano-Frankivszktől 30 km-re, Nyugat-Ukrajna legfontosabb városától, Lvivtől 130 km-re fekszik. A város mellett folyik a Limnicja, a Dnyeszter egyik mellékfolyója. A város környékén a felszín kisebb dombsággal tarkított, de inkább síkvidéki jellegű.

A város területe 6453,5 ha, ez az Ivano-frankivszki terület 0,5%-át teszi ki. A város két jól elkülöníthető részből, egy lakóövezetből és egy ipari részből áll. A lakóövezet hét kerületre oszlik. Ebből kettő, Sztare miszto és Novij Kalus emeletes tégla- és panelházas terület, míg a további öt kerület – Banya, VIszocsanka, Zahirja, Pidhirki és Hotiny – kertes, családi házas övezet.

A város klímája mérsékelt szárazföldi, melyre jelentős hatása van a közeli Kárpátoknak. A nyarak hűvösek, a telek mérsékelten hidegek. A januári átlaghőmérséklet -4 és -10°C körül alakul, a júliusi átlaghőmérséklet 18–25°C. Az éves csapadékmennyiség 600–800 mm. A csapadék nagyobb része a meleg időszakban esik.

Története[szerkesztés]

A város 1972. március 20-án kapta meg a járási jogú státuszt, azóta közvetlenül a területi adminisztráció irányítása alá tartozik. Ekkor csatolták a városhoz az addig a Kalusi Városi Tanács alá tartozó szomszédos Pidhirki és Hotiny falvakat, amelyek elvesztették önálló települési státuszukat. Az addig szintén a városi tanácshoz tartozó Mosztiszcse falu a Kalusi járáshoz került át.