Callisto
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Callisto | |
 | |
| A Callisto hold | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | G. Galilei S. Marius |
| Felfedezés ideje | 1610. január 7. |
| Névadó | Kallisztó |
| Pályaadatok | |
| Periapszis | 1 869 000 km (0,0125 CSE) |
| Apoapszis | 1 897 000 km (0,0127 CSE) |
| Fél nagytengely | 1 882 700 km |
| Pálya kerülete | 11 829 000 km (0,079 CSE) |
| Pálya excentricitása | 0,0074 |
| Orbitális periódus | 16,689 nap |
| Keringési periódus | 16,6890184 nap (0,04569 év) |
| Min. pályamenti sebesség | 8,143 km/s |
| Átl. pályamenti sebesség | 8,204 km/s |
| Max. pályamenti sebesség | 8,265 km/s |
| Inklináció | 2,02° (az földi pályasíkhoz 0,21° a Jupiter egyenlítőjéhez) |
| Központi égitest | Jupiter |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 4820,6 km (0,378 Föld) |
| Felszín területe | 73 millió km² (0,143 Föld) |
| Térfogat | 5,9·1010 km³ (0,0541 Föld) |
| Tömeg | 1,0759·1023 kg (0,018 Föld) |
| Átlagos sűrűség | 1,834 g/cm³ |
| Felszíni gravitáció | 1,235 m/s² (0,126 g) |
| Szökési sebesség | 2,44 km/s |
| Forgási periódus | szinkron |
| Tengelyferdeség | 0° |
| Albedó | 0,17 |
| Felszíni hőmérséklet | 120 K |
| Látszólagos fényesség | 5,65 |
| Atmoszféra | |
| Összetevők | szén-dioxid 100% |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Callisto témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Callisto a Jupiter egyik holdja, amelyet Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben. A harmadik legnagyobb hold a Naprendszerben. Mérete kb. akkora, mint a Merkúré.
Név[szerkesztés]
A Callisto hold a görög mitológiából kapta a nevét Kallisztó nimfa után. A nevet Simon Marius javasolta nem sokkal a hold felfedezése után. A Galilei-holdak neveit csak a 20. század közepén véglegesítették. A korai csillagászati irodalomban a Callistót egyszerűen csak Jupiter IV-ként jelölték (vagyis a Jupiter negyedik holdja).
Fizikai tulajdonságok[szerkesztés]
Felszín[szerkesztés]
A Callisto az egyik legkráterezettebb hold a Naprendszerben. A becsapódási kráterek és az azokhoz tartozó koncentrikus gyűrűk uralják a felszínt, nincsenek nagy kiterjedésű callistói hegyek. Ezt valószínűleg a felszín jeges természete okozza. A nagy krátereket és hegyeket eltörölte a jeges kéreg mozgása a geológiai idő során.
Két hatalmas becsapódási medence található a Callistón; a Valhalla a nagyobbik, 600 km átmérőjű fényes központi régióval és 3000 km átmérőre kiterjedő gyűrűkkel, a második az Asgard 1600 km átmérővel. Egy másik érdekes alakzat a Gipul Catena, egy hosszú krátersor egyenes vonalban. Ezt valószínűleg egy szétdarabolódott objektum okozta, amely becsapódás előtt túl közel repült el a Jupiter mellett (mint a Shoemaker–Levy 9 üstökös). A Callisto kérgének korát 4 milliárd évre becsülik, szinte a Naprendszer keletkezésével egyidőre. Lásd még: A Callisto krátereinek listája, a Callisto geológiai alakzatainak listája.
Légkör[szerkesztés]
A Callistónak nagyon vékony, szén-dioxidból álló légköre van. Ennek forrása lehet a szárazjég lassú szublimációja a hold jeges felszínéről.
Belső szerkezet[szerkesztés]
A Callisto felszíne egy 150 km vastag jégrétegen van. A kéreg alatt egy 10 km vastag óceán terül el. Az óceánt a Jupiter és holdjai körüli mágneses tér tanulmányozásakor fedezték fel. A Callisto mágneses tere változik a Jupiter által létrehozott háttér mágneses tér hatására. Ez egy elektromosan vezető folyadékrétegre utal a hold belsejében.
Az óceán alatt a Callistónak úgy tűnik különös belseje van, amely nem teljesen egységes. A Galileo orbiter mérései szerint kő és jég alkotja, a kő mennyisége a mélységgel nő. A Galilei-holdak közül a Callistónak van a legkisebb sűrűsége, csak 1,86 g/cm³, 40%-a jég, 60%-a kő/vas.
A Ganymedesszel ellentétben a Callisto tektonikus aktivitására kevés jel utal. Látszólag sokkal egyszerűbb a geológiai múltja.
