Ugrás a tartalomhoz

Kallina Mór

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kallina Mór
Fényképe 1897 körül
Fényképe 1897 körül
Született

Velká Bíteš
Elhunyt1913. május 5. (68 évesen)
Budapest
Állampolgárságaosztrák
HázastársaSchmidt Anna
(h. 1874–1911)
GyermekeiKallina Géza Sándor
Foglalkozásaépítészmérnök
SírhelyeFiumei úti sírkert (34-3-6)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kallina Mór témájú médiaállományokat.

Kallina Mór (Velká Bíteš, Morvaország, 1844. szeptember 20. – Budapest, 1913. május 5.) építész.

Prágában, a német műegyetemen tanulta az építészetet, majd 1867–69-ben a Bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta művészeti tanulmányait. Ezután Bécsben dolgozott Otto Wagner építész irodájában, ugyanis 1870-ben a Pesti Izraelita Hitközség őt kérte fel arra, hogy a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát tervezze meg, amelyben Kallina volt segítségére, aki az építkezés kivitelét is vezette. Így került Kallina Mór a magyar fővárosba, ahol megbízták különböző bérpaloták felépítésére, s ezáltal jelentős szerepet játszott az 1870-es években a rohamosan fejlődő Budapest városképének művészi kialakításában, s le is telepedett a városban.

Az új Országházra kiírt pályázaton Ottó Wagnerrel közösen indult, s az első három díj egyikét nyerte Steindl Imre és Hauszmann Alajos mellett. Vejével, Árkay Aladár építőművésszel együtt a Budai Vigadóra kiírt pályázat első díját is megnyerték, s ők valósították meg a terveket, 1900-tól 1910-ig dolgoztak közösen. Hamarosan Horváth püspök, a Kerkápolyi, Ráth, Mocsonyi, gróf Bissingen, gróf Bethlen, gróf Bánffy, báró Baich családok építésze lett.

Első munkái közé tartozott a Szentkirályi utcai Nemzeti Tornacsarnok épülete, majd a Várbeli kis evangélikus templom (1896) és a Fiumei úti sírkertben található Thalmeyer-sírbolt. Ő tervezte a Szent Gellért-emlékmű architektúráját is. Egyik legtekintélyesebb épülete volt a honvédelmi minisztérium palotája Budán és a Dísz téren felépült Honvéd Főparancsnokság palotája. Műveire a neoreneszánsz stílus a jellemző.

Ismert épületeinek listája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Rumbach utcai zsinagóga, Budapest, Rumbach Sebestyén utca 11-13. (1870) – az épületet Otto Wagner tervezte, Kallina csak a kivitelezésben vett részt
  • Nemzeti Tornacsarnok, Budapest, Szentkirályi utca 26. (1870)
  • Sarokház, Budapest, Zrínyi utca 16. – Október 6. utca 9. (1876)
  • Honvédelmi Minisztérium palotája, Budapest, Szent György tér 3. (1879–1881)
  • Villa Kallina, Budapest — Városmajor utca 54. (1892–93)[2]
  • Budavári evangélikus templom, Budapest, Táncsics Mihály u. 28. (1895)
  • Honvéd Főparancsnokság palotája, Budapest, Dísz tér 17. (1895–1897)
  • Budai Vigadó, Budapest, Corvin tér 8. (1897–1899)
  • Jahn-ház, Budapest, Ráday utca 15. – Erkel utca 13/b (1904) – Árkay Aladárral közösen
  • Sarokház, Budapest, Rákóczi út 19. – Szentkirályi utca 2. (1905)
  • Thalmayer-mauzóleum a Fiumei úti sírkertben, Budapest, Fiumei út 16-18. (?)

Tervben maradt épületek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1910: Pest Vidéki Törvényszék, Budapest[3]
  • Gellért-hegyi emlékmű[4]

Felesége Schmidt Anna (1848–1911),[5] Schmidt Henrik pesti polgár és Windisch Anna lánya, akit 1874-ben vett nőül.

Gyermekei

  1. ↑ "arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1193-kallina-mor". Hozzáférés: 2023. május 7.
  2. ↑ „Kallina Mór lakóháza és mulatóka”. Építési engedélyezési tervdokumentáció. Budapest Főváros Levéltára
  3. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1910/?query=%22Kriegler%20S%C3%A1ndor%22&pg=21&layout=s
  4. ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20201030_kevesen_ismerik_a_varosligeti_korcsolyacsarnok_tervezojet_szaz_eve_hunyt_el_francsek_imre
  5. ↑ "Kallina Mórné halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 1540/1911. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. december 12.
  6. ↑ "Kallina Géza gyászjelentése (1942)". Hozzáférés: 2020. december 12.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • (szerk.) Aczélné Halász Magdolna – Virág-Eglesz Anna: Kallina Mór, az eklektikus Budapest építésze, Salt Communications Kft., Leányvár, 2014
  • Árkay. Egy magyar építész- és művészdinasztia; szerk. Csáki Tamás; Holnap Kiadó, Budapest, 2020 (Az Építészet Mesterei-sorozat)