Kalisz (település)
| Kalisz | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Nagy-Lengyelországi | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Irányítószám | 62-800 à 62-821 | ||
| Körzethívószám | +(48)62 | ||
| Rendszám | PK | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 95 905 fő (2021. márc. 31.)[3] | ||
| Népsűrűség | 1 381,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 144 m | ||
| Terület | 69,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 45′ 25″, k. h. 18° 04′ 59″Koordináták: é. sz. 51° 45′ 25″, k. h. 18° 04′ 59″ | |||
| Kalisz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalisz témájú médiaállományokat. | |||
Kalisz (latinul Calisia, németül Kalisch) város Lengyelországban a Nagy-lengyelországi vajdaságban a Prosna folyó partján. 1975–1998 között a Kaliszi vajdaság székhelye volt, jelenleg a Kaliszi járás székhelye.
Története[szerkesztés]
A sok római importból származó lelet arra utal, hogy Kalisz környéke fontos központ volt a Borostyánúton. Ez és Kalisz középkori nevének hasonlósága az ókori Calisiához, melyet a 2. században az alexandriai Ptolemaiosz említett, vezetett ahhoz, hogy néhány történész a két helységet azonosította.
Megerődített várkapitánysági település a 9. századtól. A név a Nagy-Lengyelországban használt régi kał szóból ered, mely mocsarat, vizes területet jelent. Magdeburgi mintájú városi privilégiumokat Kalisz kétszer kapott 1253–1260 között. A 13. században önálló fejedelemség fővárosa. Az újkorban vajdasági székhely, a posztókészítés és a bútorkészítés, majd a 19. században a fonóipar központja. Tudományos és egyházi központ. A közelben telepedett le a Csehországból emigrált cseh testvérek protestáns közössége. 1800-tól megszakítás nélkül működik a Wojciech Bogusławski által alapított színház. A 19. század elején a gazdasági reformokért küzdő Kaliszi politikai párt székhelye.
1914. szeptember 7-én és 22-én, az első világháború idején a várost csaknem teljesen lerombolták a Hermann Preusker őrnagy parancsnoksága alatt tevékenykedő német csapatok először tüzérségi tűzzel, majd a város felgyújtásával. A Wiatraczny-dombon 80 polgári személyt meggyilkoltak (800 túszt megtizedeltek). A német bizottság a várost ért veszteségeket 25 millió aranyrubelre értékelte. Kalisz tragédiáját Maria Dąbrowska írta le az Éjjelek és nappalok című regényében.
Kaliszi kalendárium[szerkesztés]
- 10. század – a megerősített város feltételezett újjáépítése,
- 1106 – Ferdeszájú Boleszláv uralja a várost,
- 1136 – Kalisz várispán székhelye,
- 1139 – zsidók letelepedése Kaliszban
- 1190 – a kaliszi várat a fejedelemség fővárosának ismerik el,
- kb. 1257 – Szemérmes Boleszláv sziléziai városi jogokat ad Kalisznak,
- 1282 – II. Przemysł megerősíti a városi jogokat,
- 1314 – I. Lokietek Ulászló a várost vajdasági központtá nevezi ki,
- 1343 – III. Nagy Kázmér a Német Lovagrenddel békét köt Kaliszban,
- 1426 – felépül a városháza magas tornyával,
- 1574 – Stanisław Karnkowski prímás Kaliszba hívja a jezsuitákat,
- 1584 – jezsuita kollégium létesül,
- 1792 – hatalmas tűzvész csaknem az egész várost elpusztította, többek között a városházát és a várat is,
- 1793–1806 – Lengyelország második felosztása: Dél-Poroszország fővárosa,
- 1801 – színház építése, melyben Wojciech Bogusławski játszott,
- 1806–1813 – Kalisz a Varsói Hercegség tartományi székhelye,
- 1815–1914 – a város a Kaliszi vajdaság székhelye, majd a Lengyel Királyságban kormányzósági központ (az orosz uralom alatt), a 19. század végétől a könnyűipar gyors fejlődése,
- 1902 – a Varsó–Kalisz-vasútvonal megnyitása,
- 1914 – a német hadsereg ágyúzza, majd felgyújtja a várost, a 68 ezer fős lakosságból mindössze 5 ezer marad,
- 1918–1939 – Kalisz járási központ, 1939-ben 89 ezer lakossal,
- 1925 – az új városháza megnyitása, a város újjáépítése,
- 1939–1945 – hitleri megszállás, a zsidó lakosság (kb. 30 ezer ember) megsemmisítése, a tömeges megtorlás és kilakoltatás a népességet 43 ezer főre fogyasztja,
- 1945–1975 – Kalisz újra járási székhely,
- 1975–1998 – Kalisz a Kaliszi vajdaság fővárosa
- 1991 – a város ünnepéül június 11-ét jelölik meg (annak emlékére, hogy ezen a napon erősítette meg II. Przemysł a városi privilégiumokat),
- 1992 – kaliszi egyházmegye alapítása,
- 1997 – II. János Pál pápa látogatása a városban,
- 1999 – Kalisz járási jogú város lesz,
Műemlékek[szerkesztés]
Szakrális építészet
- Szent Miklós-katedrális
- ferences rendi kolostorépületek:
- Szent Szaniszló püspök temploma 1257-ből, gótikus, barokk tetővel
- gótikus kápolna
- 14. századbeli kolostor, jelenleg barokk
- a kolostor falai, a városfal részlete, részben gótikus
- benedek rendi kolostorépületek:
- vizitációs templom 1607-ből reneszánsz, rokokó falfestéssel
- 1622-ben épült barokk kolostor
- a templom mellett temető 18. századi falakkal, a francia katonák emlékoszlopa (1813).
- Kolostorkapu, barokk
- barokk harangtorony
- jezsuita helyőrségi templom (1595), barokk
- Mária mennybemenetele társaskáptalan templom eredetileg gótikus, ma barokk bazilika (1353):
- kolostor (1673):
- Szent József templom, barokk, rokokó berendezéssel, valamint a szent család csodatévő képével
- katonák kápolnája
- barokk kolostor rokokó faajtókkal
- temető a templom körül barokk kápolnával
- Lateráni kanonokok kolostora (1448.) gótikus
- Szent Adalbert temploma, mely már a 11. században állt, fából épült, barokk oltárral
Temetők
- temetők a Rogatkán:
- katolikus temető (1807)
- evangélikus temető 17. század
- ortodox temető (1787)
- új zsidó temető [1]
Középületek
- volt jezsuita kollégium (1582), klasszicizáló átépítés a 19. század második feléből, jelenleg a poznańi vajdasági hivatal kihelyezett irodája
- Városháza, neoklasszikus
- volt tribunátus (1824), klasszicista
- wrocławi sorompó (1822), klasszicista
- volt vajdasági iskola (1819), klasszicista
- idősek háza (1855)
- Wojciech Bogusławski színház
Erődítések
- 14. századi városfalak:
- Dorotka bástya
Laktanyák
Börtön
- börtön a Tyńecen
Ipari épületek
- Repphan gyár (1817), volt benedekrendi kolostor, klasszicista stílusban átépítve,
- Repphan posztógyára (1817), volt városi malom. A gyár felszámolása után vízierőmű, fürdő, jelenleg a Kaliszi Filharmonia és pizzeria.
- Arnold Fibiger gyára, (1899), jelenleg Calisia gyár.
- Modelan gyára, 1900 körül
- Przechadzki gyára, 1824
Paloták
Lakóházak
- zsidó negyed
- a Fő Piactér, a Szent József és II. János Pál tér valamint a Babina, Śródmiejska, Kazimierzowska, Zamkowa Grodzka utcák épületei
Hidak
- Sándor kőhíd (II. Sándor orosz cárról elnevezve)
Régészeti emlékek
- Zawód:
- 9-10. századbeli szláv vár maradványai
- Szent Pál társaskáptalan alapjai
- III. Öreg Mieszko síremlékének részei
- Vár
Testvérvárosok[szerkesztés]
Erfurt, Németország
Heerhugowaard, Hollandia
Hautmont, Franciaország- Hamm, Németország
Kamjanec-Pogyilszkij, Ukrajna
Preston, Anglia
Martin, Szlovákia- Southampton, Anglia
Tongeren, Belgium
Adria, Olaszország- La Louviere, Belgium
Szentendre, Magyarország
Minszk – Frunzei városrész, Fehéroroszország
.svg){kind=small}
Főiskolák, egyetemek[szerkesztés]
- Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im. Prezydenta Stanisława Wojciechowskiego|Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im. Prezydenta Stanisława Wojciechowskiego w Kaliszu [2]
- Uniwersytet im. Adama Mickiewicza w Poznaniu, Wydział Pedagogiczno-Artystyczny w Kaliszu [3]
- Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi, Wydział Zamiejscowy w Kaliszu [4]
- Wyższa Szkoła Finansów i Informatyki im. prof. J. Chechlińskiego w Łodzi, Wydział Zamiejscowy w Kaliszu [5]
- Akademia Ekonomiczna w Poznaniu, Ośrodek Studiów Zamiejscowych w Kaliszu [6]
- Politechnika Poznańska, filia w Kaliszu
- Wyższe Seminarium Duchowne w Kaliszu [7] Archiválva 2005. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Lokalna Akademia Informatyczna [8]
Hivatkozások[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
