Kaledón szarvaspapagáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaledón szarvaspapagáj
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád: Rozellaformák (Platycercinae)
Nemzetség: Rozellarokonúak (Platycercini)
Nem: Eunymphicus
Faj: E. cornutus
Tudományos név
Eunymphicus cornutus
Gmelin, 1788
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kaledón szarvaspapagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kaledón szarvaspapagáj témájú kategóriát.

A kaledón szarvaspapagáj (Eunymphicus cornutus), korábbi nevén agancsos papagáj, a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Új-Kaledónia területén honos. Legfőképp 1200 méter tengerszint feletti magasságban él párás erdőkben. Előnyben részesíti az Agathis és az Araukária fenyőket, de kerüli a kókuszdió-ültetvényeket és a part menti területeket.

Alfajai[szerkesztés]

A jelenlegi rendszertani besorolás szerint nincs alfaja. Korábban az Ouveai szarvaspapagáj (Eunymphicus uvaeensis) az alfajaként volt besorolva Eunymphicus cornutus uvaeensis néven, de ezt faji szintre emelték.

Megjelenése[szerkesztés]

Élénk színű tollazatú madár. Hossza 32 cm, testtömege 130-150 g. Farka vége kék, szárnya vége fekete. Feje teteje piros, arca fekete. Testének nagy része zöld és sárga tollazatú. A fiatal madarak feje teteje elsősorban fekete.

Életmódja[szerkesztés]

Kisebb, nagyobb csoportokban táplálkozik. Tápláléka nagyrészt magokból és diófélékből áll.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét sziklákra, kidőlt fákra, vagy faodvakba készíti. A párzási ideje szeptembertől márciusig tart. Fészekalja 2–4 tojásból áll. A költés 21–22 nap. A fiókák 5–6 hét után repülnek ki a fészekből.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A fajnak kicsi a népessége, amiről azt gondolják, hogy átesett némi csökkenésen, ám az oka nem ismert. Aktuális helyzete veszélyeztetett az élőhely pusztítása miatt, és a fészkeket kifosztó emlősök miatt is (kifejezetten a patkány). Szerencsére kevés a bizonyíték arra, hogy kereskednének vele, vagy hogy csapdába kerülne. Nem jelent rá veszélyt az orvvadászat, bár vannak a szigeten fogságban tartott egyedek.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]