Kalcium-ciánamid
| Kalcium-ciánamid | |||
| IUPAC-név | Kalcium-ciánamid | ||
| Más nevek | Mésznitrogén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 156-62-7 | ||
| PubChem | 56955933 | ||
| ChemSpider | 21106503 | ||
| EINECS-szám | 205-861-8 | ||
| DrugBank | DB09116 | ||
| KEGG | C19113 | ||
| ChEBI | 64301 | ||
| RTECS szám | GS6000000 | ||
| SMILES | [Ca]=NC#N | ||
| InChI | 1/CN2.Ca/c2-1-3;/q-2;+2 | ||
| InChIKey | MYFXBBAEXORJNB-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | ZLR270912W | ||
| UN-szám | 1403 | ||
| ChEMBL | CHEMBL3301667 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CaCN2 | ||
| Moláris tömeg | 80,11 g·mol-1 | ||
| Megjelenés | fehér, szilárd | ||
| Sűrűség | 2,29 g/cm³[1] | ||
| Olvadáspont | 1340 °C[1] | ||
| Forráspont | 1150 - 1200 °C (szublimál)[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | Bomlik[1] | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | Ártalmas (Xn)[1] | ||
| NFPA 704 | |||
| R mondatok | R22, R37, R41[1] | ||
| S mondatok | S22, S26, S36/37/39[1] | ||
| LD50 | 158 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A kalcium-ciánamid (képlete CaCN2) a ciánamid kalciumsója. Fehér vagy szürkés színű vegyület. Víz hatására elbomlik, hidrolizál. Műtrágyaként használják mésznitrogén néven. Mérgező hatású vegyület.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kalcium-ciánamid víz hatására lassan hidrolizál. A hidrolízisekor először kalcium-hidroxid és karbamid keletkezik, majd az utóbbi tovább bomolhat ammónium-karbonáttá.
Híg kénsav hatására ciánamid szabadul fel belőle, ez a ciánamid gyártásakor alkalmazható.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kalcium-ciánamid kalcium-karbidból állítható elő, ha azt elektromos kemencében nitrogénáramban 1000°C-ra hevítik (Frank és Caro módszere).
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kalcium-ciánamid fontos műtrágya. Műtrágyaként mésznitrogén néven kerül forgalomba. A talaj nedvessége hatására hidrolizál, ammóniumsó (ammónium-karbonát) képződik belőle. Ezt a nitrifikáló baktériumok nitráttá tudják oxidálni, amit a növények felszívhatnak. A kalcium-ciánamidnak gyomirtó hatása is van.
A kalcium-ciánamidból kénsavval gyártható ciánamidnak preparatív jelentősége van, számos vegyületet (guanidin és ennek származékai, karbamid, tiokarbamid, melamin) állítanak elő belőle.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bruckner Győző: Szerves kémia, I-1-es kötet
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret