Kalamár József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kalamár József
1957-ben készült mellszobra (Gyenes Tamás alkotása), mely 1992 óta a nagytétényi Memento Parkban látható
1957-ben készült mellszobra (Gyenes Tamás alkotása), mely 1992 óta a nagytétényi Memento Parkban látható
Született 1895. október 16.
Seregélyes
Elhunyt 1956. október 26. (61 évesen)
Budapest XXI. kerülete
Foglalkozása

Kalamár József (Seregélyes, 1895. október 16.Csepel, 1956. október 26.) magyar munkás, munkásmozgalmi politikus, az 1956-os forradalom egyik áldozata a hatalmi oldalról.

Élete[szerkesztés]

A Fejér megyei Seregélyesen született 1895. október 16-án, fiatalon asztalos szakmát tanult. Az őszirózsás forradalom után antimilitarista szerveződésekkel került kapcsolatba, majd szerepet vállalt a KMP csepeli szervezetének megalakításában is. A magyar tanácsköztársaság hónapjai alatt a csepeli direktórium tagja lett, majd vöröskatonaként harcolt a román és a cseh fronton is; később, még abban az évben két évre internálták.

Kiszabadulását követően, 1921 őszétől a csepeli Weiss Manfréd-gyárban kapott munkát, ahol idővel a szakmaközi szervező bizottság tagja lett. 13 éven át volt a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) csepeli szervezetének elnöke, egyben az illegális kommunista párt tagja is. 1933-ban letartóztatták, ellenzéki magatartásáért kizárták az MSZDP-ből is.

A második világháború korai szakaszában, 1942 nyarán ismét letartóztatták az antimilitarista mozgalomban való részvételéért. A háború végéhez közeledve szerepet vállalt egy olyan, kommunista szervezésű akcióban, mely Csepel kiürítését kívánta megakadályozni.

A szovjet hatalomátvételt követően, 1945. január 9-étől Csepel főbírója lett, ezt a tisztségét 1948. július 31-éig töltötte be. Utána egy darabig a Fővárosi Temetkezési Intézet igazgatója lett; közben 1945-től 1949-ig a Pest megyei, 1948-1949 folyamán pedig a Csepeli Nemzeti Bizottság tagja is volt, 1950-ben a XXI. kerületi népfrontbizottság elnöke és fővárosi képviselő-bizottsági tag lett; egy időben tagja volt az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának és a csepeli pártbizottságnak. 1954. november 28-ától az 1956-os forradalom napjaiban bekövetkezett, erőszakos haláláig Csepel tanácselnöke volt.

Szerepe az 1956-os forradalom idején[szerkesztés]

A forradalom kezdeti napjaiban elterjedt Csepelen az a hír, hogy az akkor még ellenforradalomként kezelt megmozdulás első 11 halottjának egyike, a 20 éves Recskó Tibor egy olyan lövésnek esett áldozatul, amit Kalamár József tanácselnök lakásának ablakából, a kerületi pártház (Szent Imre tér 12.) III. emeletéről adtak le. A tanúk valamilyen okból a tanácselnök Klára nevű lányát gyanúsították, illetve a család tagjait tartották felelősnek más forradalmár tüntetők haláláért is.

Kalamár amúgy is népszerűtlen volt elöljáróként, több forrás szerint minden segítségkérőt elutasított – elsősorban lakásügyben –, ha az illető nem volt kommunista párttag. Október 25-én kimenekítették a tanácsházáról a Bükkös utcai iskolába, mely egyúttal a kerület légoltalmi központja is volt, s ahol már október 24-étől szünetelt a tanítás. A forradalmárok hamar megtudták, hol rejtőzködik; elfogása után fogolyként a rendőrkapitányságra kezdték kísérni, de közben az egyik kísérője közelről tarkón lőtte. Az elkövetés tényét később többen is magukra vállalták, illetve némely tanúvallomásokban is felbukkantak konkrét nevek lehetséges elkövetőkként.[1]

Emlékezete[szerkesztés]

  • A rendszerváltásig utcanév őrizte az emlékét Csepel központja közelében (ma Szent István út).
  • Mellszobrát (Gyenes Tamás alkotását) rögtön a halálát követő évben felállították Csepelen; a büszt 1992 óta a nagytétényi Memento Parkban látható.
  • A halálát okozó erőszakos támadás, illetve annak egyik elkövetője (utóbbi anonimizált formában) megjelenik Fóti Andor rendőrnyomozó, későbbi bűnügyi szakíró Szemben a bűnözőkkel című könyvében, az Egy tenyérnyi kombinédarab című fejezetben. Fóti egy A. György nevű személyt említ, ami megfelelhet annak az Andor Györgynek, aki a fennmaradt adatok szerint részt vett Kalamár „letartóztatásában”, viszont Andor tényleges elkövetőségét (más személyekkel ellentétben) eddig semmilyen előkerült forrás nem igazolta, még csak nem is valószínűsítette.

Források[szerkesztés]

  1. Eörsi László: . Beszélő.hu. (Hozzáférés: 2021. augusztus 19.)