Kalózpárt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kalózpárt alatt világszerte olyan pártokat értünk, melyek programjukban a polgári jogok megerősítését, a direkt részvételt, a likvid demokráciát, a szerzői jogok megreformálását, a szabad tudásáramlást, az információszabadságot, a biztonságosabb adatvédelmet, a magánszféra megvédését, az állam és közélet nagyobb átláthatóságát, demokratikus oktatást és világszerte hasonló ügyeket képviselnek.

A nyilvánosság számára a kalózpártok úgy ismertek, mint amelyek a szerzői jog megreformálása mellett és ezen belül a magáncélú fájlcsere törvényesítése érdekében lépnek fel

A világ első kalózpártja, a svéd Piratpartiet nem véletlenül választotta ezt a nevet, hanem felvállalt egy olyan szitokszót, amivel az egész fiatal internetes generációt próbálja a zeneipar kriminalizálni. Provokatív neve miatt Oroszországban a pártot be sem jegyezték. Azért vállalták ezt a nevet, hogy jobban beemelhessék a köztudatba a fájlcserét, de nem mint bűnt, hanem a szabad információ áramlásból származó kulturális tudatváltozást.

A kalóz név sarkított és provokatív, melyhez nem lehet semlegesen viszonyulni és a kalózpártok pontosan ezt is szeretnék: vitákat – de nem ellentéteket – gerjeszteni, felrázni a társadalmat.

Megalakulási folyamat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2006-ban alakult svéd Piratpartiet (Kalózpárt) a 2009-es Európai Parlamenti választásokon 7,1%-ot ért el, ezzel képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe. A svédek sikere után a világ számos pontján megalakultak a Kalózpártok. A legsikeresebbnek a Német Kalózpárt bizonyult, amely 2011 szeptemberében 7,4%-kal már a berlini parlamentbe is képviselőket delegált.

Célok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kalózpárt működési rendszere lehetővé teszi egy radikális rendszerkritika kidolgozását. Ezt a párt nem úgy szeretné elérni, hogy egy - egy feladaton egy zárt munkacsoport dolgozzon, hanem a likvid demokrácia elve szerint, modern internetes technológiák segítségével, lehetőséget ad minden ember számára, hogy a munkában, annak folyamatában részt vegyen és véleményét, érdekeit képviselje. Mint a számítástechnikában az operációs rendszer. Feladata: a rajta futó szoftverek igényeinek kiszolgálása. Lehetőséget szeretne biztosítani a témák mentén való politizálásra, minden hagyományos pártideológia nélkül. Távlati céljuk egy pártok nélkül működő társadalom.

Ennek a célnak az alapfeltétele a szabadság. Ez csak akkor megvalósítható, ha az egyén tájékozott és szuverén. A Kalózpárt azt gondolja, hogy a tájékozottságot egy átlátható állammal és közigazgatással és egy szabad, demokratikus oktatási rendszerrel lehet elérni. Az egyén szuverenitását elsősorban az emberi jogok betartása és betartatása garantálja. A társadalmi közösség identitását a szabad egyénre építi és nem lát ellentmondást a személy szabadsága és a közösség identitása között. A Kalózpárt megközelítése ebben is eltér a hagyományos jobboldali és konzervatív ideológiáktól. Ugyanakkor baloldalinak sem tartja magát, mert az emberi- és közösségi jogok érvényesítését nem az osztályharcban látja, hanem a jelenlegi társadalmi-politikai-gazdasági rendszerek működési elvének a megváltoztatásában.

Kalózpárt Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalózpárt
Kalozpart.jpg
Adatok

Alapítva 2012

Politikai elhelyezkedés A magyar Kalózpárt a szócikk bevezetőjében megfogalmazott célokat és elveket vallja magáénak. Épp ezért nem hajlandó betagozódni a hagyományos jobb-bal, liberális-konzervatív politikai felosztásba.

Magyarország politikai élete
Weboldala

Bár voltak törekvések egy önálló magyar Kalózpárt létrehozására, de 2010-ben még csak a Lehet Más a Politika nevű párton belül működött egy kalózpártos témákkal foglalkozó munkacsoport. 2011-ben elváltak útjaik és a Kalózpárt mint független mozgalom tevékenykedett tovább. 2012 áprilisában a mozgalom hivatalosan is párttá alakult.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]