Kadmium-nitrát
| kadmium-nitrát | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | kadmium(II)-nitrát | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 10325-94-7 | ||
| PubChem | 25154 | ||
| ChemSpider | 23498 | ||
| EINECS-szám | 233-710-6 | ||
| ChEBI | 77732 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | XIEPJMXMMWZAAV-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | VF9RQV8VXV | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | Cd(NO3)2 | ||
| Moláris tömeg | 236,42 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér kristály, higroszkópos | ||
| Szag | szagtalan | ||
| Sűrűség | 3,6 g/cm³ (anhidrát) 2,45 g/cm³ (tetrahidrát)[1] | ||
| Olvadáspont | 360 °C (680 °F; 633 K) (anhidrát); 59,5 °C (139,1 °F; 332,6 K) (tetrahidrát)[1] | ||
| Forráspont | 132 °C (270 °F; 405 K) (tetrahidrát)[3] | ||
| Oldhatóság (vízben) | 109,7 g/100 mL (0 °C) 126,6 g/100 mL (18 °C) 139,8 g/100 mL (30 °C) 320,9 g/100 mL (59,5 °C)[2] | ||
| Oldhatóság | Oldahó savakban, ammóniában, alkoholokban, éterben, acetonban 5 g/L metanolban | ||
| Mágneses szuszceptibilitás | −5,51·10−5 cm³/mol (anhidrát) −1,4·10−4 cm³/mol (tetrahidrát)[1] | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | kockarács (anhidrát) rombos (tetrahidrát)[1] | ||
| Tércsoport | Fdd2, No. 43 (tetrahidrát)[4] | ||
| Rácsállandó-szög | α = 90°, β = 90°, γ = 90° | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | Rákot okozhat, genetikai elváltozásokat okozhat, károsíthatja a termékenységet és a születendő gyermeket, hosszú kitettség esetén maradandó egészségügyi problémákat okozhat. A vízi élővilágra nézve hosszan tartó károsodást okozhat. | ||
| NFPA 704 |  0
4
0
OX
| ||
| PEL | [1910.1027] TWA 0,005 mg/m³ | ||
| LD50 | 300 mg/kg (patkány, szájon át)[3] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | kadmium-acetát kadmium-klorid kadmium-szulfát | ||
| Azonos anion | cink-nitrát kalcium-nitrát magnézium-nitrát | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A kadmium-nitrát összefoglaló neve az összes képletbe tartozó szervetlen vegyületnek. A kristályvíz nélküli formája illékony, a többi só. Mindegyik színtelen, kristályos szilárd anyag, amelyek megkötik a levegő víztartalmát (higroszkóposak) és elfolyósodnak. A kadmiumvegyületek meglehetősen karcinogének.
Felhasználása[szerkesztés]
A kadmium-nitrátot üveg és porcelán színezésére használják,[5] valamint villanóporként a fényképezésben.
Előállítása[szerkesztés]
A kadmium-nitrátot kadmiumnak, oxidjának, hidroxidjának vagy karbonátjának salétromsavban való oldásával, majd azt követő kristályosítással állítják elő:
- CdO + 2HNO3 → Cd(NO3)2 + H2O
- CdCO3 + 2 HNO3 → Cd(NO3)2 + CO2 + H2O
- Cd + 4 HNO3 → 2 NO2 + 2 H2O + Cd(NO3)2
Reakciói[szerkesztés]
A kadmium-nitrát magas hőmérsékleten kadmium-oxidot és nitrogén-oxidokat eredményez. Ha kadmium-nitrát savas oldatán kén-hidrogént vezetünk át, sárga kadmium-szulfid képződik; a reakciót forralás közben végezve a szulfid vörös változata keletkezik.
Nátrium-hidroxid oldat hatására a kadmium-oxidból kadmium-hidroxid csapadék keletkezik. Számos oldhatatlan kadmiumsó hasonló kicsapódási reakciókkal jön létre.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Lide, David R.. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 90., CRC Press (2009). ISBN 978-1-4200-9084-0
- ↑ Seidell, Atherton. Solubilities of Inorganic and Organic Compounds, 2., D. Van Nostrand Company, 178. o. (1919)
- ↑ a b MSDS of Cadmium nitrate tetrahydrate. www.fishersci.ca . Fisher Scientific. (Hozzáférés: 2014. június 25.)
- ↑ a b (1978) „Raman spectrum of cadmium nitrate”. Australian Journal of Chemistry 31 (6), 1189. o. DOI:10.1071/CH9781189.
- ↑ Karl-Heinz Schulte‐Schrepping – Magnus Piscator: Cadmium and Cadmium Compounds. 2000. ISBN 9783527306732 Hozzáférés: 2019. február 17.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cadmium nitrate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
