Kadłubek Boldog Vince
| Kadłubek Boldog Vince | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Wincenty Kadłubek |
| Született |
1161. Kargów vagy Karwów |
| Nemzetiség | lengyel |
| Elhunyt |
1223. március 8. Jedrzejów |
| Sírhely | Jędrzejów Abbey |
| Iskolái |
|
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Tisztség |
|
| Hivatal | Krakkó püspöke |
| Hivatali idő | 1207-1223 |
| Elődje | Fulk |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kadłubek Boldog Vince témájú médiaállományokat. | |
Kadłubek Boldog Vince (Wincenty Kadłubek; Kargów vagy Karwów, 1161. – Jedrzejów, 1223. március 8.) latin nyelven író középkori lengyel krónikaíró és Krakkó püspöke volt, akit a következő neveken is ismernek: Vincent Kadlubek, Vincent Kadlubo, Vincent Kadlubko, Krakkói Vincent.
Életútja[szerkesztés]
Gazdag lengyel családban született, a Sorbonne-on tanult. Amikor 1207-ben meghalt Fulk, Krakkó püspöke, Kadłubeket választották az utódjának, III. Ince pápa pedig jóváhagyta a döntést.
Megválasztásakor Lengyelország politikai és erkölcsi mélyponton állt, ezért Ince arra kérte a püspököt, hogy újítsa meg az egyházat. Wincenty a vizitációk és misék során igyekezett a pápai utasításokat szem előtt tartani. Számos adományt juttatott a sulejówi, koprzywnicai és jędrzejówi kolostoroknak. Az ő befolyása érvényesült abban is, hogy 1224-ben II. András magyar király és I. Leszek lengyel fejedelem békét kötöttek.
1216-ban felszentelte a Krakkó melletti Kleparzban épített Szent Flórián-templomot. 1218-ban lemondott, a jędrzejówi kolostorba vonult vissza, ahol a lengyelek közül elsőként belépett a cisztercita rendbe. Itt élt haláláig és az apátsági templom főoltára előtt temették el.
1764. február 18-án XIII. Kelemen pápa boldoggá avatta.
Fő műve[szerkesztés]
Fő műve az 1203-ig terjedő Chronica seu originale regum et principum Poloniae (Lengyelország fejedelmeinek és királyainak krónikája), négy kötetben. Az első kötet legendákra épül, a második Gallus krónikájára, az utolsó kettő pedig saját tapasztalataira. A hiányzó információkat példabeszédekkel és klasszikus kitérőkkel pótolta. Munkája során Igazságos Kázmér felfogását követte, mely szerint a történetírás célja „az ősök becsületének ráhagyományozása az utókorra.” Jan Długoszig ez a mű szolgált alapul valamennyi későbbi krónikának.
Ez a mű óriási hatást tett a lengyel politikai közgondolkodásra a következő évszázadokban. Megalapozta a lengyel nemesi köztársaság gondolatát, hiszen ez a munka beszél Lengyelországról először a "res publica", azaz a köztársaság fogalmai alapján.[forrás?]
Források[szerkesztés]
- Catholic Encylopedia
- Norman Davies: Lengyelország története. Budapest: Osiris. 2006. ISBN 963-389-873-0.
- Bokor József (szerk.). Kadlubek, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
|
