Kachelotplate

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kachelotplate
Kachelotplate.JPG
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Népesség
Teljes népesség0 fő +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Északi-tenger
Terület1,72 km²
Hosszúság3 km
Szélesség1 km
Tengerszint feletti magasság1 m
Legmagasabb pont 2,5
Elhelyezkedése
Juisttől nyugatra fekszik
Juisttől nyugatra fekszik
Kachelotplate (Alsó-Szászország)
Kachelotplate
Kachelotplate
Pozíció Alsó-Szászország térképén
é. sz. 53° 39′, k. h. 6° 49′Koordináták: é. sz. 53° 39′, k. h. 6° 49′
A Wikimédia Commons tartalmaz Kachelotplate témájú médiaállományokat.

A Kachelotplate egy Németországhoz tartozó homokpad az Északi-tengerben. A Borkum és Juist között fekvő szárazulat csak csónakkal elérhető. Neve nagy valószínűséggel a francia cachalot (ámbráscet) szóból ered.

A Karchelotplate az 1970-es évek közepén emelkedett ki az Északi-tengerből, bár a terület elnevezése már a 17. században felbukkant. A Karchelotplate ugyanazon a homokpadon terül el, mint a közeli Memmert és Juist szigetei. Területe gyorsan növekedett. A 2000-es évek elején a szomszédos Juistról egy természetjáró csoport a sziget középpontjában zászlórudat állított és felvonták rá „Kis Juist” lobogóját. A zászlófelvonással azt kívánták kifejezni, hogy új német sziget született, ám az ünnepség másnapján a Memmert szigetet őrző kutató eltávolította az építményt, az Alsó-Szász Watt-tenger Nemzeti Park vezetői pedig belépési tilalmat mondtak ki a sziget teljes területére.[1] A nemzeti park döntése keresztülhúzta azoknak a befektetőknek a számításait is, akik diszkókat és vendéglőket építettek volna az új szigetre.[2] 2006-ban a Kachelot-sziget nagysága már elérte a 230 hektárt, felületén 2,5 méter magas dűnék keletkeztek, amelyeken megtelepedtek az első pionír növények. 2006 novemberében vihardagály dúlta fel a szigetet. A dűnéket a víz csaknem teljesen elmosta, így a terület sziget jellege megszűnt.[3][4] Azóta a Karcheoplatet csak homokpadként tartják számon. A homokpad a Északi-tenger által szállított homoknak köszönhetően évente negyven métert megtéve délkeleti irányban, Memmert felé vándorol.[5]

A homokpad kiváló pihenőhelyet kínál a tengeri élőlényeknek. A 2006-os vihardagály után borjúfókák és a nagy testű tengeri emlősök közé tartozó kúpos fókák telepedtek meg a Kachelotplaten.[6] A homokpad az Alsó-Szász Watt-tenger Nemzeti Park legvédettebb zónájába tartozik. Területére a kutatók is csak engedéllyel léphetnek, az év egyes időszakában pedig teljesen tiltják a látogatást. A Kachelotplate légtere is zárt, a szomszédos Juist repülőterére érkező gépek nem repülhetnek át indokolatlanul a terület fölött.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Manfred Knake: Die Kachelotplate: eine neue Insel? (német nyelven). Ostfriesen Zeitung, 2003. augusztus 12. (Hozzáférés: 2009. január 4.)
  2. Thomas Schumacher: Mediales Neuland (német nyelven). Der Tageszeitung, 2003. augusztus 20. (Hozzáférés: 2009. január 2.)
  3. Status Kachelotplate nach der Begehung (német nyelven) (PDF). Terra Mare. (Hozzáférés: 2008. december 17.)
  4. Heiner Schröder: Inseln und Platen durch Stürme abrasiert (német nyelven). Ostfriesen Zeitung, 2007. május 15. (Hozzáférés: 2009. január 4.)
  5. a b Herma Heyken: Kachelotplate rückt immer weiter an Memmert heran (német nyelven). Niedersächsischen Landesbetrieb für Wasserwirtschaft, Küsten- und Naturschutz, 2006. január 20. [2008. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 4.)
  6. Carl von Ossietzky: Kachelotplate – Analyse einer embryonalen Barriereinsel im System Wattenmeer (német nyelven) pp. 4. Terra Mare, 2007. 12. (Hozzáférés: 2008. január 4.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kachelotplate című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.