Kabai János
| Kabai János | |
| Született | 1927. augusztus 1.[1] Bukarest |
| Elhunyt | 1988. október 15. (61 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | kémikus |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1949–1953) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (2/4-6-6)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kabai János (Bukarest, 1927. augusztus 1. – Budapest, 1988. október 15.) kémikus; a kémiai tudományok kandidátusa (1960) a kémiai tudományok doktora (1973).
Életpályája[szerkesztés]
1941-ig Nagyenyeden és Nagyváradon élt, majd Budapestre költözött. Vegyészi tanulmányait az ELTE TTK-n végezte el 1949–1953 között. Tudományos pályafutását a kolloidkémiai tanszéken, Buzágh Aladár mellett kezdte. 1956–1957 között a Dohánykutató Intézetben dolgozott, majd visszatért az egyetemre. 1966–1969 között a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Karán tartott kolloidkémiai előadásokat. 1969-től az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézetben dolgozott; 1973-tól a Kémiai Osztály vezetőjeként.
Főként a fém-hidroxidok kolloid sajátosságait tanulmányozta. Munkaegészségügyi problémákkal, különösen a légszennyezéssel foglalkozott.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Tudósnaptár
További információk[szerkesztés]
- Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
- Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9
- Természettudományi lexikon VII.: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1976.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8