Ugrás a tartalomhoz

Káty

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Káty (Каћ / Kać)
A főutca a görögkeleti templommal
A főutca a görögkeleti templommal
Káty címere
Káty címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségÚjvidék
Rangfalu
Irányítószám21241
Körzethívószám+381 21
Népesség
Teljes népesség11 067 fő (2022)
Népsűrűség153 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
Terület73,0 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 15″, k. h. 19° 56′ 31″45.304200°N 19.941900°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 15″, k. h. 19° 56′ 31″45.304200°N 19.941900°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Káty témájú médiaállományokat.

Káty (szerbül Каћ / Kać) Újvidék községhez tartozó település Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, a történelmi Sajkásvidéken.

Fekvése

[szerkesztés]

Újvidéktől 10 km-re északkeletre, Zsablya irányában fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Káty az Újvidék fölött kiinduló, úgynevezett római sáncok kezdetétől keletre, közel a dunai ártérhez fekszik. Ezért nevét a "Káta" szóból származónak tartják, amely besnyő szó, és gátat, erődöt jelent.

Káty nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először Chacz néven, a tizedjegyzékben Pétervárad után áll: Chacz, utána Cussidi, e sorrend is azt valószínűsíti hogy Chaz alatt valóban Káty értendő, és Cussidi alatt Kizsdi, mivel ma Kuzsdin kátyi határrész.

1417-ben található a településről az az adat, mely szerint Laurentius de Kaathi és fiai a titeli káptalan előtt bácsmegyei Kaathi nevű birtokot, melyet ők és néhai Karani György birtak, rokonaiknak, Losonczi Zsigmondnak és Machadonyai Miklósnak adták.

1477-ben Káty a karomi, ma karloviczi várhoz tartozott.

1553-1554-ben a török defterek a titeli nahijében említettek egy Fagy nevű falut 9 fizető és 10 nem fizető házzal. Káty Steltzernél 1570-ben 14, 1590-ben 19 adózó házzal van felsorolva.

A török hódoltság után Bács vármegye 1699. évi első összeírásában a bácsi járásban 68 gazdával szerepel, az 1702-es kamarai összeírásban pedig bérbe adható faluként írták.

1715-ben csak 16 adózót találtak Kátyon, valószínű, hogy Rákóczi hadai pusztítottak itt.

1722-ben 60 szerb adózóval említették és akkor az új Bodrog vármegyéhez tartozott.

1767-ben Kátyhoz tartozó pusztákként volt említve Csót, Kuzdin, Alsó- és Felső-Verkalova.

1769-ben Kátyot, mely eddig kincstári falu volt, a Tisza-Maros Határőrvidék részeként csajkások közé sorozták és lakóinak határőri katonai szolgálatokat kellett tennie.

1849. június 7-én a község melletti erőben Perczel Mór vereséget szenvedett Jellasics horvát bán csapataitól. Attól kezdve Perczel mindennemű támadó szándékkal felhagyott a Délvidéken. Egyelőre tisztán védekező, illetőleg megfigyelő magatartást követett. Rövidesen átadta a déli területek magyar hadseregének vezetését, s a Cegléd táján gyülekező magyar tartaléksereg parancsnoka lett.[1]

1873-ban pedig a Sajkás-kerület feloszlatása után ezt a falu is – a kerület többi településével együtt, mint a valamikori Bács vármegye területe – Bács-Bodrog vármegyéhez került.

A trianoni békeszerződősig Bács-Bodrog vármegye Titeli járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

1910-ben 4192 lakosából 249 magyar, 988 német, 2953 szerb volt. Ebből 208 római katolikus, 976 evangélikus, 2934 görögkeleti ortodox volt.

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
4406 4478 5640 6701 8551 9755 11 166[2]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 10 094 90,39
Magyarok 456 4,08
Jugoszlávok 155 1,38
Horvátok 60 0,53
Muzulmánok 34 0,30
Szlovákok 30 0,26
Cigányok 27 0,24
Montenegróiak 26 0,23
Ruszinok 18 0,16
Macedónok 9 0,08
Ukránok 5 0,04
Románok 5 0,04
Csehek 4 0,03
Oroszok 4 0,03
Németek 4 0,03
Bolgárok 4 0,03
Szlovének 3 0,02
Albánok 2 0,01
Bunyevácok 1 0,00
Egyéb/Ismeretlen[3]

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1890-ben Lasi János kiváló első világháborús katonai pilóta

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkeleti temploma - 1840-ben épült
  • Római katolikus temploma - 1894-ben épült

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A kátyi ütközet.1849. június 7-én. – In. Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme – Grill, Budapest, 1928–1942 – Harmincharmadik fejezet – A délvidéki események. 1849. május közepétől augusztus elejéig. – Hozzáférés ideje: 2012. október 16. 20:30.
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]