Kesnyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kšinná szócikkből átirányítva)
Kesnyő (Kšinná)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
Első írásos említés1352
PolgármesterMiroslav Tuchyňa
Irányítószám956 43
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség486 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság357 m
Terület41,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 18° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 18° 21′ 00″
Kesnyő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kesnyő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kesnyő (szlovákul Kšinná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bántól 14 km-re északkeletre, a Radisa-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai község területén a kőkorszakban a lengyeli kultúra települése állt. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt itt, melynek temetőjét is megtalálták. A falu területén már a 8. században szláv erődítmény állt, a 13. században ennek közepén vélhetően a gróf Cseszneky család román stílusban épült templomot emeltetett.

A mai települést 1352-ben „villa Xinna” néven említik először. 1382-ben „Kessyna”, 1485-ben „Ksyna”, 1598-ban „Ksynna” alakban említik. A zayugróci uradalomhoz tartozott. 1598-ban 39 háza volt. 1720-ban 2 malom és 20 adózó porta állt a településen. 1784-ben 81 házában 133 család és 716 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KSINNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Zay Ugrócznak szomszédságában, és annak filiája, határja ishozzá hasonlító.”[2]

1828-ban 71 háza és 841 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, favágással, juhtenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században két szeszfőzde is üzemelt a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ksina, Trencsén, most A. Nyitra v. tót falu, Nyitra vmegye szélén: 29 kath., 743 evang., 8 zsidó lak., kath. fil., evang. anyatemplommal. Nagy és szép erdővel bir; legelője a hegyeken elég. Ugróczi urad. tartozik. Ut. post. Nyitra-Zsámbokrét.”[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

1944-ben területén élénk partizántevékenység folyt. 1944 november 21-én a német Edelweis egység 18 zsidó származású lakost hurcolt el innen. 1945 januárjában egy SS-kommandó ütött rajta a falun.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 899 lakosa volt. Bánzaboson 371 szlovák anyanyelvű élt.

1910-ben 1281-en lakták, ebből 1265 szlovák, 13 német és 3 magyar anyanyelvű volt.

1930-ban 1342 lakosából 1341 csehszlovák és 1 német volt.

1970-ben 923 lakosából 922 szlovák és 1 ismeretlen nemzetiségű volt. Bánzaboson 298 szlovák élt.

2001-ben 550-en lakták, ebből 547 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 504 lakosából 490 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Kozma és Damján templom
    Szent Kozma és Damján templom
  • freskó
    freskó
  • templombelső
    templombelső
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • Római katolikus temploma a 13. század közepén épült román stílusban. Harangtornya a 19. század elején épült. Szószéke román, keresztelőmedencéje gótikus stílusú.
  • Evangélikus temploma 1814-ben épült.
  • Bukovina népi együttes.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 2.)
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 2.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kesnyő&oldid=26933227”