Kőszeghy Elemér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kőszeghy Elemér
Született Winkler Elemér
1882. január 3.
Rózsahegy
Elhunyt 1954. szeptember 1. (72 évesen)
Budapest XII. kerülete
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • művelődéstörténész
Az Iparművészeti Múzeum igazgatója
Hivatali idő
1939 1945
Előd Höllrigl József
Utód Mihalik Sándor
Kőszeghy Elemér Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig.jpg

Kőszeghy Elemér (születése neve: Winkler) (Rózsahegy, 1882. január 3.Budapest, 1954. szeptember 1.)[1] művelődéstörténész, festő, restaurátor.

Életútja[szerkesztés]

Winkler Manó és Wieland Elza fia. Jogi tanulmányokat végzett Bécsben, majd Budapesten. A Mintarajziskolában tanult. Pályafutását a kultuszminisztériumban kezdte. 1902-ben ösztöndíjjal Rómában, majd Törökországban járt. 1914–19 között a kassai múzeum igazgatója, 1923-tól 12 évig a lőcsei múzeum igazgatója volt. Értékes műtörténeti tanulmányokat közölt a Szepesi Híradóban, melynek egy ideig a főszerkesztője is volt. Ekkor fedezte fel a szepesdaróci templom régi falfestményeit, melyeket szakszerűen restaurált. 1939-ben a Magyar Történeti Múzeum Iparművészeti Tárának igazgatója lett. 1946-ban vonult nyugalomba. A magyar ötvösséggel kapcsolatos kutatómunkája alapvető jelentőségű.

Magánélete[szerkesztés]

Második házastársa Breuer Edit (1888–1972) volt, akit 1916. október 23-án Lőcsén vett nőül.

Művei[szerkesztés]

  • Der älteste Thurzó-Grabstein. Mitteilungen aus der Vergangenheit der Zips, 16, 1934
  • Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig. Merkzeichen der Goldschmiede Ungarns vom Mittelalter bis 1867. [Kétnyelvű (magyar-német) kiadás.] Budapest, 1936
  • A Szepesség újabbkori festői és szobrászai. Budapest, 1937
  • Kassa műemlékei. Budapest, 1939

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]