Nagyezerjófű

Nagyezerjófű
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Szappanfavirágúak (Sapindales);
Család:	Rutafélék (Rutaceae);
Alcsalád:	Rutoideae;
Nemzetség:	Dictamnus;
Faj:	D. albus;
Tudományos név
	Dictamnus albus; L.
Szinonimák
	Dictamnus albus var. bucharicus N.A.Winter; Dictamnus albus subsp. caucasicus (Fisch. & C.A.Mey.) N.A.Winter; Dictamnus albus subsp. dasycarpus (Turcz.) N.A.Winter; Dictamnus albus var. dasycarpus (Turcz.) T.N.Liou & Y.H.Chang; Dictamnus albus subsp. dasycarpus (Turcz.) Kitag.; Dictamnus albus subsp. gymnostylis (Steven) N.A.Winter; Dictamnus albus var. macedonicus Borbás; Dictamnus albus subsp. turkestanicus N.A.Winter; Dictamnus altaicus Fisch. ex Royle; Dictamnus angustifolius G.Don ex Sweet; Dictamnus caucasicus (Boiss.) Fisch. ex Grossh.; Dictamnus dasycarpus Turcz.; Dictamnus dasycarpus var. velutinus Nakai; Dictamnus dasycarpus f. velutinus (Nakai) W.Lee; Dictamnus davuricus Voss [Invalid]; Dictamnus fraxinella Pers.; Dictamnus fraxinella var. caucasica Fisch. & C.A.Mey.; Dictamnus generalis E.H.L.Krause; Dictamnus gymnostylis Steven; Dictamnus himalayensis Royle; Dictamnus hispanicus Webb ex Willk.; Dictamnus macedonicus (Borbás) Pénzes; Dictamnus major Vilm. ex Voss [Invalid]; Dictamnus microphyllus Schur; Dictamnus obtusiflorus W.D.J.Koch; Dictamnus odorus Salisb.; Dictamnus sessilis Wallr.; Dictamnus solitarius Stokes; Dictamnus suffultus Wallr.; Dictamnus tadshikorum Vved.; Fraxinella alba Gaertn.; Fraxinella dictamnus Moench;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagyezerjófű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyezerjófű témájú médiaállományokat és Nagyezerjófű témájú kategóriát.

A nagyezerjófű vagy nagy ezerjófű^[2] vagy kőrislevelű nagyezerjófű^[3] (Dictamnus albus) a ruták (Rutales) rendjébe és a rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó Dictamnus nemzetség egyetlen faja, a rutafélék családjának egyetlen magyarországi képviselője. A generikus név feltételezhetően a Kréta szigetén található Dikté-hegy nevéből eredhet. Ismert népi nevei: boszorkányfű, erősfű, kőrislevelű-ezerjófű, ditamos, ezerjófű, kőrisezerjófű, kőrisfalevelűfű, szarvasfű, szarvasgyökér.

Előfordulása[szerkesztés]

Közép- és Dél-Európában, Kis-Ázsiában honos. Száraz, napos tölgyesek, bükkösök, bokorerdők, gyepes tisztások, sztyepplejtők dísze. Magyarországon védett növény, de helyenként (például a Pilisben) tömeges is lehet. Ezen kívül a Cserhátban és a Keszthelyi-fennsíkon, a Bükk-vidéken fordul elő,^[4]^[5] valamint a Mátrában és a Tihanyi-félszigeten a Szarkádi-erdőben is megtalálhatóak állományai.^[6]^[7]^[8]^[9]^[10]^[11]

Jellemzői[szerkesztés]

Lágyszárú, évelő, gyöktörzses növény. 40–120 centiméteresre nő meg. Ovális vagy lándzsás levelei áttetszően pontozott, finoman fűrészes szélűek, páratlanul szárnyaltak, 5-11 levélkéből állnak, az összetett levél a kőrisfa levelére emlékeztet. A leveleken olajtartók helyezkednek el, melyekben illóolajok találhatók. Május-júniusban virágzik. Végálló fürtvirágzatában a halványlilától fehérig terjedő, sötéten csíkozott sziromlevelek hossza 20–25 milliméter, a 4 felső szirom felálló, a többi lecsüngő. A porzók 3 centiméter hosszúak, ívesen lehajlók, majd felemelkedők. A virágzat és a termés erős citrusillatú, sűrű, ragadós, vöröses színű mirigyszőrökkel borított, a fototoxikus reakciót kiváltó furokumarinok miatt ezek érintése hólyagos bőrkiütést is okozhat. A termés tüszőszerű, öt hasábú tok, a magok 4 mm-esek.

Hatóanyagai[szerkesztés]

Furokinolin-alkaloidokat (diktamnin, szimmianin, fagarin), furokumarinokat (xantotoxin, auraptén), limonoideket, flavonoidokat, kellemes vanília és citrusillatú, ám gyúlékony illóolajokat tartalmaz – ez utóbbi tulajdonsága egyeseket arra indított, hogy azonosítsa a növényt a bibliai „égő csipkebokorral”.

Felhasználása[szerkesztés]

A népi gyógyászat egykor sebek kezelésére, belsőleg reuma ellen, menstruációs ciklus megindítására használta a levelet és a gyökeret. A homeopátiában erős menstruációt és fehérfolyást kezelnek vele.

Az OGYÉI által közzétett lista szerint mérgező hatása miatt tiltott az emberi felhasználása.^[12]

„	Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal, Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival, Fut hideg forrásnak enyhítő vizére, És ezerjófűvet tépni a sebére;	”
– Arany János: Toldi^[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ 13/2001. (V. 9.) KöM Rendelet. [2009. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 4.)
↑ Ezt az írásmódot használja Podani János és a Schönfelder-gyógynövényhatározó is
↑ http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_288
↑ Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
↑ Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
↑ A Gyötrős-tető (Keszthelyi-hegység) védett növényei. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
↑ Dr. Uzsoki András; Vers József: Tihany: történelmi emlékhelyek, műemlékek, természeti értékek (magyar nyelven) (PDF) pp. 13. Tihany Község Önkormányzat – Tourinform Iroda. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
↑ Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
↑ http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/toldi01.htm

Források[szerkesztés]

Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
Rita botanika blogja, lektorált tartalommal, engedéllyel

További információk[szerkesztés]

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] 13/2001. (V. 9.) KöM Rendelet. [2009. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 4.)

[2] Ezt az írásmódot használja Podani János és a Schönfelder-gyógynövényhatározó is

[3] ttp://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_288

[4] Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[5] A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[6] [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[7] A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[8] [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

[9] Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

[10] A Gyötrős-tető (Keszthelyi-hegység) védett növényei. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)

[11] Dr. Uzsoki András; Vers József: Tihany: történelmi emlékhelyek, műemlékek, természeti értékek (magyar nyelven) (PDF) pp. 13. Tihany Község Önkormányzat – Tourinform Iroda. (Hozzáférés: 2017. május 6.)

[12] Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények

[13] ttp://mek.oszk.hu/00500/00597/html/toldi01.htm

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]