Künoszargesz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Künoszargész szócikkből átirányítva)
Künoszargesz
Az antik Athén egy 1784-es térképen. A Künoszargesz a jobb felső sarokban látható, Arisztotelész iskolája, a Lükeion felett
Az antik Athén egy 1784-es térképen. A Künoszargesz a jobb felső sarokban látható, Arisztotelész iskolája, a Lükeion felett
TelepülésAthén község
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Künoszargesz (Görögország)
Künoszargesz
Künoszargesz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 57′ 60″, k. h. 23° 43′ 58″Koordináták: é. sz. 37° 57′ 60″, k. h. 23° 43′ 58″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Künoszargesz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Künoszargesz (Κυνόσαργες) ókori gümnaszion volt Athén falain kívül, amelyet a cinikus filozófia szülőhelyének tekint a bölcselettudomány.[1]

Elnevezése[szerkesztés]

Az elnevezés magyar jelentése: fürge kutya. Az antik szerzők által megőrzött legenda szerint a gümnaszion egy kutyáról kapta a nevét, amelyik elcsente az áldozati húst Héraklész szentélyéből.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Künoszargesz Athén falain kívül, az Ilisszosz folyó déli partján volt, és olyan athéniak látogatták, akiknek csak az egyik szülőjük rendelkezett teljes polgárjoggal.[2] Kiemelkedik közülük Themisztoklész, a későbbi szalamiszi győző, aki rábeszélt néhány nemesi származású athéni ifjút, hogy ebben a gümnaszionban eddzék magukat, így tüntetve el a különbséget a bennszülöttek és idegen származásúak között. Az anekdota szerint Themisztoklész kifejezetten elegáns hellyé változtatta a sznob ifjak között a városszéli gümnasziont.[3] A tornacsarnok is azért állt Héraklész védelme alatt, mert halandó anyja miatt ő sem volt teljes jogú istenség.[4]

Használata[szerkesztés]

A Künoszargesz valószínűleg egy nagy nyitott terület volt, amelyet különböző célokra használtak. A régi szerzők feljegyzéseiben megemlítik mint a testedzés és a filozófiai diskurzusok helyszínét, vallási szertartások és katonai gyakorlatok helyét, az Athént i. e. 200-ban megostromló makedón csapatok táborát, lovas tevékenységre alkalmas, illetve megművelésre bérbe adott földterületet.

Kapcsolata a cinikusokkal[szerkesztés]

Egyes vélekedések szerint ennek a területnek, intézménynek a nevéből, pontosabban a kutya szóból ered a cinikus elnevezés. Ezen a helyen tanított az i. e. 4. században Antiszthenész, akit a filozófiatörténet a cinikus iskola megteremtőjének tekint. Antiszthenész maga sem volt teljes jogú athéni polgár, ugyanis anyja thrák származású volt.

Az antik szerzők feljegyzéséből az tűnik ki, hogy a gümnaszionban folyó oktatás nem érte el a szervezettségnek azt a fokát, mint Platón vagy Arisztotelész intézményében. Ennek oka elsősorban a cinikus filozófia gyakorlati, személyes példamutatásra épülő jellegében keresendő. Antiszthenész mestere, Szókratész halála után, i. e. 399 környékén kezdett tanítani a Künoszargeszben. Az ókori gondolkodók életrajzírója, Diogenész Laertiosz szerint szinopei Diogenész is eljárt a gümnaszionba.[5]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Szinopei Diogenész azt kérte, hogy vessék le a Künoszargészhez közeli hídról, amikor már közelít halála órája[5]
  • Lovaglás közben itt törte el a kulcscsontját Andoszidosz, a szónok[5]
  • A Marathóni csata után a perzsa flotta Phaléronig nyomult előre, hogy megkísérelje a partraszállást, de az athéniaknak ezt sikerült megakadályozniuk azzal, hogy a Künoszargesz Héraklész-szentélyénél vertek tábort[6]
  • Az i.e. 4. században komédiások alkalmi összejöveteleinek volt a helyszíne, akik később olyan hírnévre tettek szert, hogy II. Philipposz makedón uralkodó komoly pénzt fizetett nekik élceik írásos változatáért[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sebestyén Károly: A cinikus filozófia, 14. oldal (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-4505-909 helyes ISBN 963-85223-0-5
  2. Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története, 49. oldal ISBN 963-8453-168
  3. Németh György: A zsarnok utópiája, 48. oldal ISBN 963-7978-801
  4. Plutharkhosz: Párhuzamos életrajzok - első kötet, 221. oldal ISBN 963-3898-277
  5. a b c d Internet Encyclopedia of Philosophy, Cynosarges. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
  6. Hérodotosz: A görög-perzsa háború, 440. oldal ISBN 963-3793-092